Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Adatok Lónya történetéhez

viszont az utóbbi számláláskor összeírták a jobbágyföldet művelő alsóbb nemességet is, így a számadatok változói:. 1715-ben Bagylónyán a neneeeken kívül volt 9 jobbágyáé 2 zsellércsaládI mind magyar, szántóföld 17,5 köblös. 1720-ban 10 jobbágyc3al:'d,mind magyar, zsellér eines. Szántóföld 5,5 köblös /árvíz!/ Kislányán 1715-ben volt 9 jobbágy-és 1 zsellércsalád, mind magyar. Szánt''föld 21,5 köblös. 1720-ban 18 magyar jobbágycsalád, zsellér nincs, a szántóföld 47,5 köblös. Az első összeírás idején más beregi községekből. így pl. a szomszédos Haranglábról ós Bátyúból a nagy nyomor miatt más nogyékto szökdösnek a jobbágyok. 17o2-ben Kislánya fatcmplomot épít. 1778-ban kezdik vezetni a nagylányai ref.e.-yuás anyakönyveit /bizonyosan voltai: már régebben is, de ismeretlen okból elt". tok vagy megsemmisültek/. Megtaláljuk benne a ma iz élő tör::sk":ös családok őselt.a Petőket, Borbélyokat, Rácsokat, Tacskókat, Alberteket, 3Írókát,stb.. Csupa magyar név s mögöttük Íratlanul is érezzük a magyar lelket. 1781-ben II.József császár a protestánsokra vonatkozó "Türelmi rendelet"-ében megengedi a reformátusoknak a toronyépítést, eddig torony nélkül álló templomaikhoz, Bkkor -pitik a nagylányaiak a kertel: aljáig nyúló hatalmas tölgyes százados fáiból a ria is fennálló erdélyi stílusú szép fetornyot s készítője belevési az utódok számára: "

lakul: Imre rtrv.T.ster csinálta Bán Péter legámyável 1 "Ol _ It /A natolcsi születésű neater több fatornyot épített akkoriban a környéken./ A torony hazánk műemlékeinek sorában van. * A IMIIT, század végén, 1730 körül a Lény

'val szemben SO.