Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

1848-as néphagyományok Lónyán

jobbágyoknak. Nem az összest adták oda. Kontrektust írtak ru.Ha, ezt a jobbágyok a kelebükbe hordták, meg a mestergerendán tartották sokan." "Ki melyik uraságnak a jobbágya vóut, azábul kapott. Az urak nem haragudtak érte." "Főüdváltságot fizettek, úgy mérték ki az úrdóug-'s telek után a főüdet nekiek." "Mikor az úrdóuga megszűnt, jött a tagosétás. Mindenki bevallotta a főüdjét, amit kapott." "Mindenki leszóugálta az úrbért,a főüd után, amit kapott vóuna; annyi hold után, amennyit felfogott magának, hogy ennyi főüd kell neki. Mindenki annyi hőudat fogott fel az uraság foüdjébül, amennyit akart, meg amennyiről gondolta, hogy megbír vele. Hogy mennyi vóut az úrbériét egy hóud után, azt igazán nem tudom, talán 90 napi dolog egy évben. Hem egy éven kellett leszóugálni az egészért, mer még maguknak is kellett dóugózni." "Csak egy-két hóud főüdet tudtak megszóugálni egy évben, több nem telt az /gazdasági/ Ivéül. Amennyit abban az évben megszóugált, annyit szabad vóut magának megművelni abban az évben. A többi hóudat csak később kapta meg, más éveken, ahogy megszóugált érte. Hem egyszerre kapták meg mind az összes hóud főüdet, amit felfogtak. Aki többért szóugált, többet kapott. Az úrbért az uraság főüdjén kellett nekiek ledóugozni." /ügy látszik, a földváltságot munkában szolgáltatták a földesúrnak. Bővebbet nem tudnak erről./ "Akinek nagy családja vóut, több dóugosa vóut, több főüdet tudort felfogni, megbírt vele. Akinek gyereke nen vóut, csak maga dóugozott a feleségével, az nehezen bóudogult. Mer sok bajjal járt az a főüd." "Aki takarék s vóut és nem részeges, az mind meg tud-