Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Rákóczi nyomában a Tiszaháton

nagy vizek miatt feneketlen sár volt, lóval és szekérrel járhatatlan. A történelem adata szerint Rákóczi 1703. .i-ül. 18-án érkezik Eaményba itt írja meg az elzárkózó szabolcsi nemesekhez a naményi pátenst

. A néphagyomány erről nem tud; Rákóczi megérkezését így örökíti meg egy öreg gulácsi aszszony szava: "Mikor Rákóczi a katonáival a Tiszához ért, azt mondta Gergely nevü vitézének:' Gergely, ugorj na! Mikor átért a partra, azt mondta Rákóczi: IIa, menj! Ahonnan Gergely ugratott, ott keletkezett Gergelyiugornya, ahol pedig partot ért és tovább indult, ott épült Namény. /Ezt Bereg-szerte mindenütt Árpád vezérről hallottam, de Gulácson Rákócziról mondták!/ Egy Tiszavidről való néphagyomány szerint egy Vid Sándor nevíí ember kurucokat vezetett. Kenéz felől, Adony és Vid között ahol ma a gátőrház áll- jöttek keresztül a kurucok a Tiszán. Végh Bertalan nevü révész hozta át őket az ócska rében

, aztán ő is a kurucokkal jött Beregbe. Megtámadták a labancokat. A kurucokat Csüllög Péter vezette. A róla elnevezett Csüllög-oldalról /földdarab/ támadtak. Körülvették' a labancokat. Azokat Román Mihály nevü kondás vezette. A ^-enéz Ilona nevü dűlőnél verték szét a labancokat! Mikor Rákóczi átment a Tiszán - folytassuk a néphagyományt, - '-^ornyospálcán tartózkodott katonáival egy herceg várában. Ide hozták az üzenetet a kisvárdai várból. /Hogy mit üzentek, azt már nem tudja a nép: valószínűleg a kisvárdai várba zárkózott szabolcsi nemesek Rákóczinak szóló válaszáról van szó!/ A-ricsikai hármasútnál időzött legtöbbször katonáival, egy idős cserfa alatt. Róla nevezték azt Rákóczi-fának. Sajnos ezt az emlékfát kivágták. Tornyospálcán úgy tudják; Rákóczi a csapatával Törli.