Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Rákóczi nyomában a Tiszaháton

kedett a róluk szóló könyv megjelenése óta /Hollós Korvin •^ajos: A Vöröstorony kincse c. ifjúsági regényében /melyben a jándiakról is szó van; ezt ott minden olvasni szerető ember elolvasta!/, Tarpán úgy tudják, hogy őseik hűségéért, vitéz harcaiért adta mezővárosuknak Rákóczi a Tarpa körül elterülő földet. Ezt később az áruló Károlyi Sándornak adták. Ekkor a síró kurucok föld nélkül maradtak és a gróf úrbéresei /jobbágyai/ lettek. Rákóczinak volt egy jándi vitéze, Esze Tamás után va ló magasrangú tisztje: Rubint Toldi Károly

./ A Rubint ragadványnevet annakidején kapta a család, ma már ismeretlen okból. IIa élő tagjai eleinte haragudtak érte, aztán mégis büszkék voltak, mert ebből is látszik, hogy a sok Toldi közül a faluban ők ennek a nevezetes vitéznek a leszármazottai./ Igen hü embere volt Rákóczinak. Őrá bízta, hogy vegye be a panyolai favárat, mikor az üzenet jött és Rákóczi maga nem mehetett. El is foglalta. - Rubint Toldi Károly azután nem volt odahaza, mindig Rákóczival járt. Oróla a gulácsiak is tudnak. Jándon egy kovács az ő "maradéka", büszke is rá. Rákóczi egyik zászlótartója, Szabó Jáno

s is jándi ember volt, írás is volt róla, de már elvesztette. "i'Iaradéka" is van valamelyik Szabó családban, de már nem lehet tudni, melyikben, mert több ilyen nevü van a faluban. Ugyancsak Jándon emlegetnek egy Apagyi Gábor nevü embert, aki igen hűségesen szolgálta Rákóczit és a fejedelem ezért becsülte is. Kurucok adták a nevét lik falunak /Vásárosnaménytól nyugatra, a szabolcsi részen/. Az akkori falu még a mai Ujlaposa helyén feküdt, a mai lik helyén pedig viz és erdő volt, s az erdőben sok árvalányhaj. Llikor Rákóczi Karász6.