Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Adatok Lónya történetéhez

falu népe, rin-t az elsőben, annal: e M euer G, hon,' nen volt itt harc. népünk fegyverbíró fiai óvókig távol voltai: család jukt hl s mintegy 91 nagy ás kislányai ember lett a háború áldozata, esek közül egyet családja hasahozatott. A lakosság nagy szükséget szenvedett, szövet hiányában télen is vászonrahát viselt, s nélkülözte a legelemibb fogyasztási cikkeket is, pl: a cukrot, sót, petróleumot, szappant, lábbelit, stb. Képünk életrevalóságát, törhetetlen erejét mutatja az, hogy a hiányosságokat a legötletesebb módon igyekezett pótolni a saját erejéből s a falun termelhető és előállítható anyagokbál. A háború folyamán sok izgalom ás zavaró körűin'ny nehezítette meg népünk nyugodt munkáját. 1944-ben német csapatol: álltak a Tissa túlsé oldalán, majd falunkban is, keletről már jött a Tőrös Hadsereg s a hát csapat községünk fölött elsüvöltő ágyúgolyói riadalmat okoztak, néhány csalód elmenekült a falubél. 1944 őszén kivonultak a német csapatok, egy részük községünkön keresztül. 1944.okt. 29.-én bevonultak falunkba a Tőrös Hadsereg egységei, majd innen átvonultak a Tiszán keresztül Szabolcsba. 1946-ban felosztották községünk népe között a két uradalom földjeit,új telkeket osztottak a falu közepén lévő beépítetlen uradalmi területen ős a mátyási,valamint a tiszai úton. 1946-ban végre megszűnt az infláció,mely a falvak népének is oly col: gazdasági nehézséget okozott, s megjelent az értékálló pénz, a forint. A lakosság nagyon örült neki. Lassan megindultak a háborús veszteségek miatt leállt gyárak is, megjelentek as oly régen nélkülözött fogyasztási cikkek, népünk mindent beszerezhetett s no. volt kénytelen cserekereskedelmet folytatni, ha szükségleteit bo akarta szerezni. loo.