Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)
Adatok Lónya történetéhez
A századforduló csendes Időszakában növekszik a lakosság, terjeszkedik a két falu, egyre közeledik egymáshoz, s kövesút épül Lányán keresztül. Az első világháborúban sokan harcoltak a falubál, hadifogságban is voltak, egy nagylányai elesett, hasahozták. 1918/19-ben nem volta 1 .: itt harcok. A forradalon alatt több ember ment Lónyay Gábor grófhoz és életszínvonaluk javítására természetbenieket kértek, mc^ is kapták. A Tanácsköztársaság idején a jegyzői hivatal ellenőrzését falubeliek vették át, c nivei sok embernek telekhelyre és földre volt szüksége, negtették az első lépéseket a földosztásra. Feljegyezték,kinek mennyi földje van és ki nenynyit igényel. Tovább azonban nen haladhatták, mert a politikai események megakadályozták. Lányától keletre, a demarkációs vonalon /a későbbi határon/ megjelentek a csehszlovák csapatokja Tisza túlsó, szabolcsi oldalán pedig a román hadsereg.A beregi síkságon huzamosabb ideig nem tartózkodtak idegen csapatok, es a vidék mintegy határsávot alkotott a két nemzetiség között, rövidebb időre- azonban mind. a csehszlovákok, mind. a románok megjelentek a faluban. Ez idő alatt hézagosan hatoltak el idáig az országos események hirei. Hallotta!: a lónyaiak a honvédő harcokról, az ellenség visszaszorításáról, győzelmekről is,de esel: a hírek inkább csak későbben jutottadéi ide.Az' idegen nemzetiségű hadseregek már a magyar oerog közeledtének hírére visszavonultak, nen vették fel itt a harcot. - A lenyal fegyverfoghaté férfiak ekkor nagyrészt távol voltak a falutól, mint katonák. Az ellenségnek a határokra való visszaszorításakor falunkban a Vörös Halsereg katonái tartózkodtak; 1920-ban csendőrök jöttek be,de harc nem volt. - A falu a sok gazdasági ós háborús nehézség ellenére is megpróbálta fenntartani magát.' A nép élni akart
