Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

szaknyugati peremén, a Szamos és Kraszna folyók közötti területen fekszik, mintegy határvonalaként a szilvatermesztés zónájának. A Kraszna-csatorna balpertján kezdődő Eyirseg mar nem hazája ennek a gyümölcsnek. Ss ha itt is, ott is mégis megterem,.az nem az igazi. A szilvatermesztés centruma a Tisza és Kraszna által közrezárt terület. A szamosszegi szilva még az édesek közé tartozik, sajnos, nem sokáig. A kertek mélykékü komolyságát erősen ostromolja az almák vidoran mosolygó piroesága. De jobb is ez így! hem. sajnálhatjuk a szilvatermesztés csöndes pusztulását, mert a helyette jelentkező alma többet jövedelmez, és ez a fontosabb. A szokás és hagyomány eltűnésével sem ár bennünket különösebb veszteség, mert a régi szokások helyett jelentkeznek az újak, ezt a pusztuló régit pedig idejében végzett gondos fölgyüjtéssel átmenthetjük a jövőnek. ibben a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szilvatermesztéssel és lekvárfőzéssel kapcsolatos népi hagyományokat nemcsak adatközlők elbeszélései útján, közvetett formában ismerem, hanem hosszú évek alatt alkalmam volt fáradságos munkájának minden mozzanatát vejig csinálni a csemete ültetéstől egészen a lekv.'rosdereje evéséig. Dolgozatom elkészítésében természetesen nem egyedül saját emlékeimre támaszkodom. Már jóval témám kitűzése előtt egyéb jellegű gyűjtőmunkám közben szamosszegi adatközlőktől följegyeztem a szilvatermesztás jelentős anyagát. 1959-ben id. Lőrincz Bertalan /sz. 19ol/, id.Varga Sándor /sz. 1891/ és Barths Lienes Józsefné /sz. 1896/ adatközlőktől hatalmas anyagot gyűjtöttem a tárgyra vonatkozóan. Az ekkor szerzett adatokat 1965-ben Szabó Jánosné /sz. 1936/ és Losonczi Gusztávná /sz. 1941/ szamosszegi lakosok segítségével kiegészítettem, majd 1968-ban,dolgozatom összeállításakor, Lőrincz Etelke /sz. 1903/ és ifjú