Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balla Gedeon: A dombrádi füzes

lül pedig ömlesztve. így levegős volt, jól száradt az egyébként még frissen, nedvesen összeaprított ás összerakott fa, Alapja tégla alakú volt. Nagy általánosságban más­félméter széles, és az Összevágott anyag jnennyiságe szerint 2,5-3 méter hosszú. Ha azonban sok volt a vágott fa, akkor 2-3 mé­ter után elválasztó falat raktak, ugyanaz­zal a módszerrel, mint az oldalfalak eseté­ben. Inkább sarkosan szerették rakni, így talán biztonságosabb is volt. Jobban meg lehetett erősíteni. De rakták legömbölyített végek­kel is. Különösen a csobakból aprított ha­sábokból és az úsztatott fából rakták így. Alulról felfelé ugy 7o-8o centi magasságig egy egészen keveset kifelé tartott a fal. Onnan felfelé aztán befelé tartott a rakás iránya, kupszerüen. Felül kb, félmáterre közelítették meg egy­mást a befelé tartó oldalfalak. Tovább már nem végükkel kifelé, hanem hosszan fektetve enyhén hajló ívvel lett a tető befejezve. Alkalmatosság ezerszám, eszköz, építmény. Pl. kapa, vil­la eszközökre, szerszámokra nagyon gyakran használják, ha jó fogása van ás könnyen,jól it lehet vele dolgozni. Egy jó élü, jó kapára "de jó kis alkalmatosság,élvezet vele dol­gozni". Gépekre és általában minden ilyen munka végzésére való eszközre is mondják. Egy szerencsés hozzáépités, bővités, pl. házhoz, ólhoz, szintén alkalmatosság. Ha a So.

Next

/
Oldalképek
Tartalom