Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Szép László: Nyírvasvári földrajzi nevei

kos, könnyelmű ember, a nép szerint "lator" volt. A terü­let megjelölésére a nép ma is ezt a nevet használja a hi­vatalos "Kossuth utca" helyett. JÉGVERTE. Földdarab. Rendszerint gabonát termeltek benne. 1929-ben a termést teljesen elverte a jég. Azóta ezt a táblát Jégvertének nevezik. Korábbi neve nem ismeretes. KEREKEAD. Régen mocsaras terület volt. Egyes részeit nád borította.Az elnevezést ma inkább csak az itt álló erdész­házra és környékére vonatkoztatják. BODZÁS. Kisebb terület, melyen régebben bodza-bokrok vol­tak. CSICSÓKÁS. Ezen a területen a múltban csicsókát termeltek. KÖRTEFA HEGY. Homokdomb, valamikor a tetején egy magános vadkörtefa állt. A hozzá kapcsolódó földdarabot Körtevöl­gyi táblá nak nevezik. KÖRTEVÖLGYI TÁBLA. Körtefa hegy. JUHÁLLAS. Juhok részére készített karám volt ezen a helyen, amit röviden állás nak neveztek. CSUKÁS. Vízzel borított mélyedés, amiben halat is lehetett fogni. ÁRKOS. Az elnevezés erdőrészt jelöl, amit mesterségesen telepítettek. A telepítés előtt a jobb eredés érdekében a területen egymással párhuzamosan-futó árkokat ástak. Ebbe ültették a facsemetéket. PÓCSATI3ZTÁS. Nagyobb kiterjedésű legelő. Az elnevezés e­redetét az adatközlők nem ismerik. KŐKUTI l-es TABLA. Nagyobb földterület, melynek végében egy kő, betonkút állott. KERESZT ALÉ. A területen átvezető két út /alé/ találkozá­si pontja. Babonás hely. Ma is élő hiedelem szerint a bo­szorkányok kedvelt találkozási helye. FORRÁS. Mélyfekvésu vizenyős terület. A talajvíz olyan kö­123.

Next

/
Oldalképek
Tartalom