Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Szép László: Nyírvasvári földrajzi nevei

HOSSZÚFÖLD. AZ egyéni gazdálkodás idején az itt huzójd&ó birtokrészek nem annyira szélesek, mint inkább hosszússk voltak, ezért a nép az itt lévő földeket hosszúiöldn»k nevezte. 11 8. III. FORDULÓ, MÁSODIK DŰLŐ A község északi részén fekvő homokbuckás földdarab második része. Silány, rossz minőeégli föld. A község 1feerületének az a része, ahol legtovább volt mozgásb

a

n a krómok. Kedvesebb években a buckákat felverte a gaz. Emnsék révén a nép röviden csak G

a

znak nevezte. Később egy részét szőlővel ültették be, ezzel végérvényesen megkötöitbték a homokot, s mezőgazdaságilag értékessé tették az «gyébként csak gazt termő földet. A szőlőt, amit ide telepítettek, Gaziszőlő

nek nevezik. GAZ. III. forduló, második dűlő. GA

ZISZŐLŐ. III. forduló, második dűlő. GAZALJA

# A földterületnek a szőlővel határos része. 9. TAGOK A község határának északkeleti részén fekvő földxekarab. A III. forduló, második düiő nyugaton, a Mandel JJ<SL zsef-tag, vagy Muszáj tag keleten és délen határolja. Elnevezését onnan kapta, hogy itt feküdt a papnak, kántorrnak, jegyzőnek és az egyháznak járó földterület^ a tag. PAPTAG. A múltban a község által a gör,kat. lelkésznek juttatott földterület. A területrészt ma is ezzel a szóival jelölik. KÁNTORTAG. a községnek egy tanítója volt, aki a kántori teendőket is ellátta. A paphoz hasonlóan őt is bizonyoe nagyságú földterület illette meg. Ezt a részt ma is így nevezik. 119.