Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Varga László: A parasztudvar és építményei Nagydobos községben

kerti villaágu kiskapát, egy-két rosszabb edényt a locsoláshoz. A keleti oldalon közel volt a víz a talaj felszínéhez, tehát a kiskert vízellátására kútszeríí gödröt ástak, abból merítettek kötélen megfelelő mennyiségű vizet. A nyugati oldalon azonban ezt megoldani nem lehetett, locsolni nehéz volt, tehát nemcsak a talaj jobb minősége miatt volt itt a "zöldség" rosszabb, mint a keleti oldalon. Ott olcsóbban lehetett előállítani, kevesebb munkaráfordítással többet lehetett elérni, így több volt a keleti oldal házaiban az aprópénz. A harmincas évek végén lett híressé a KAGYE030SI TÖK. A nyíri oldal fellendítője. Az "urbáristát" az úrbéres mezőt három részre osztották addig. Egyik fordulóban kalászost, a másikban kapást,/krumplit, tengerit/ vetettek, a harmadikon a jószág járt, meghagyták ugarnak.Aztán váltottak. 1935-ben a "Gazdakör" nevíí egyletben dr.Siposs Károly orvos, a falu elhívatott apostola rávette a gazdákat: az ugar helyére vessenek sütőtököt. Kár az első évben nagy termést takarítottak be. Síposé doktor piacot is szervezett, helybeli zsidó kereskedőknek is remek kapcsolatai voltak, a Kalla fiuk ás sz Adler testvérek mindent felvásároltak, sokszor egymásra licitálva emelték az árakat. A harmincas évek végén versenytársnak belépett a FUTURA. Meg Siposs doktor által szervezett pesti kereskedők. A sütőtök termelői ára elérte, majd meghaladta a búza árát. Egy mázsa búza 18 pengőről 4o pengőre emelkedett.Amikor azonban a búza 4o pengő volt /országos árakhoz igazodva/, addig a cikkelyes sütőtök ára 7o pengő volt mázsánként. A sütőtök árát Nagydobos "diktálta". Az "Urbárista" addig ugar részét vetették be tökkel, fészekbe vetették /trágyafészekbe/, háromszor kapálták, és kataszteri holdanként betakarítottak loo-15o mázsa között, Enlo6.