Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

• gárdához tartozott Benczúr Gyula is, reprezentatív történeti festészetünk legnagyobb alakja. Személye, művészete, csaknem fél évszázad távlatából sok évi kutatómunka után, a marxista művészettörténeti tudomány szemszögéből érthetőbben bontakozik ki, s így jelentőségét tárgyilagosan vizsgálhatjuk. Történeti festészetünk újabb ifjú generációja, a XIX. század derekán a külföldi akadémiákat, festőiskolákat látogatta. Madarász Viktor a szabadságharc egykori katonája Párizsban tanult. Művészetét Delacroix romantikus szemlélete vezette s 1859-ben bemutatott nagyszerű műve, Hunyadi László siratása az idegen elnyomók elleni gyűlölettől átfűtött kompozíciója - már ezen elgondolás jegyében született. Nem véletlen, hogy Madarász épp a romantikus szemléletű mester felé fordult. Temperamentuma megmentette őt attól, hogy a francia akadémia elismert történeti festőit kövesse. Delaroche, G. Rochegrosse száraz művei a hazájáért aggódó fiatal magyar festő lelkét nem érinthették meg. De annál inkább megértette a romantika lényegét s művészetében ez a romantikától átfűtött hazafias érzelem fejeződött ki. A Zrínyi és Frangepán a börtönben. Zrínyi Ilona vizsgálóbíráí előtt, a szenvedélyes hazaszeretetnek olyan emlékei, melyek előtt ma is tisztelettel állunk. A német történeti festészet sok magyar művészt vonzott. Münchenben a század közepétől a korszak egyik legjelesebb festőtanára, Karl von Piloty a történeti festészetnek egész Európában legismertebb alakja volt. Hatalmas jelenetein, a német vagy görög-római történelem hatásos tömegfelvonulásokkal hangsúlyozottan elevenedik meg, a művész nagyszerű kompozíciós készségét dicsérve. Az akadémián eddig használatos lefojtott színek helyett nála felélénkül a színskála s erre az újjáéledésre reagáltak festőink. Piloty ma már rég túlhaladott művészete abban az időben merésznek hatott s a köréje sereglő fiatalságot lelkesítette. A müncheni akadémián tanuló Székely Bertalant éppúgy lenyűgözték történelmi múltunk drámai eseményei, mint ahogy Madarász Viktor is a fájdalmas emlékű történeti témákat választotta. Így született meg Székely Bertalan valamennyi műve, sorsunk feletti aggódása bizonyítékaként. A nagy tudású művész mellett Wagner Sándor csak becsületes mesterember, Liezenmayer pedig néhány, e műfajba sorolható képe távol áll a hazafiúi érzéseket tolmácsoló történeti piktúrától. A müncheni magyar festők galériájában Benczúr Gyula korai műveinek eszmei mondanivalója is a haza sorsát féltők álláspontját tükrözi. Első sikert hozó jelentkezése 1867-ben Hunyadi László búcsúja barátaitól c. képe, de az ezt követő 11. Rákóczi Ferenc elfogatása, a Szokoly-féle Honvédalbum számára rajzolt Visszatért Lenkey huszár, a Temetői csata és a Vajk megkeresztelésének első vázlata is a szabadságharc eszméivel telített magyar város, Kassa neveltjének rebellis gondolatait fejezik ki. Felfogását csak a kiegyezés utáni megrendelések terelik más irányba s lesz hangsúlyozott hatalmas vásznain az uralkodó osztály ízlését kiszolgáló mondanivaló.