Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

rezentativ külsőségekkel pompázó női portrék közül Károlyi Lászlóné-ról festett arcmását kiválónak tartjuk.

175 (104. kép.) Károlyiné sötét, mély tónusú kivágott bársony ruhát visel, mely szabadon hagyja szépmivű, formás karjait. A fedetlen nyak fejedelmien hordja a híres szépségű fejet. A sötét ruha kivágása körül - díszes keretként - széles csipkegallér simul játékosan a bársonyra. A szembetekintő arc, a száj vonala, az elkényeztetett szépasszony magabiztos lényének tudatos kifejezője. Szépsége lenyűgöző, de Benczúr fokozni akarja a látási élményt a színes mályvacsokorral. A virágok sokféle, rózsaszín árnyalata, a bőr színének megfelelő tónusaival összehangolva, gazdagítja a hatást. A színek kiszámított összecsengése rutinos festői tudását dicséri. Bármily kényszeredetten valósított is meg gyakran portré megrendeléseket, kolorisztikus megoldásukban mindig kedvét lelte. A bensőséges családi élet harmóniájának kivetítését jelenti a Dunái és Keávenceim c. képei.

176 (105-106. kép.) Éppen a portrémegrendelések terhes teljesítése tette számára szinte nélkülözhetetlenné az Ambachban töltött hónapokat. Itt pihente ki az év fáradalmait s gyűjtött erőt a következőre. Béla öccse által tervezett és kivitelezett emeletes villája a tó partján, a faragott, feliratos székely kapu, a bentlakók hazai környezetvágyát tükrözte. Benczúr boldogan tért meg ide nyaranta, de felfrissülni csak festőállványa mellett tudott. A bájos természeti környezet mitológiai témák megfestésére ihlette. Derűs lelke boldogan kalandozott a mesék birodalmában, ecsetje pedig fáradhatatlanul ontotta, virágok között játszadozó puttók, faunok és nimfák megelevenedett jeleneteit. Életének második felében e témák számottevő helyet foglalnak el oeuvrejében. A monumentális történeti képek, nagydíjakat nyert portrék mestere leszáll a magasból, hogy mosolyt fakasztó jelenetek derűjében oldódjék fel. Ifjúkori barátja, A. Böcklin témaköre ez, ő mozog otthonosan e területen, ám döntő felfogásbeli különbség választja el őket egymástól (107. kép). Böcklin mitológiai jeleneteinél a hangsúly a természeti környezet komoly, áhítatos visszaadásán van, merész, erőteljes színeket használ, különösen döntőek a kék égfelület mély árnyalatai. Benczúr sokkal világosabb színskálával dolgozik s meleg rózsaszín, barna, zöld, piros dominál művein. A jelenetek hangjának felfogásbeli differenciáit, derűs életszemlélete magyarázza. Benczúrnak semmi oka nem volt, hogy hazatelepedését megbánja. Nemcsak arcképmegrendeléseket kap, de nagyarányú történeti jelenetek megörökítésére is felkérik. Nem sokkal hazaköltözése után, Buda visszafoglalásának 200 éves évfordulója közeledik. 1886 augusztus 29. 1885-ben már a megünneplés gondolata foglalkoztatja a közvéleményt. A hírek szerint a várban korszerű, látványos diadalmenetet terveznek, a főváros pedig megbízta Benczúr Gyulát, hogy a vár visszavételét nagyméretű kompozícióban örökítse meg.

177 (108-111 kép). Az első vázlatról az irodalom útján szerezhetünk értesülést.

178 Ezt az 1885-ben