Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

1883 év áprilisi tárlatára, ahol a müncheni nemzetközi kiállításra küldendő képek között állították ki.

159 E kompozícióhoz hasonló problémát oldott meg 1906-ban Max Liebermann: Hamburger Professorkonvent c. képében.

160 Benczúr mintegy bemutatkozásul 1882-ben, eddig festett 25 főúri portréjából az Akadémián nagysikerű kiállítást rendezett. Ez időtől kezdve elárasztották megrendelésekkel. Most már nem csak az arisztokrácia, hanem a polgárság képviselői is Benczúrhoz fordultak képmásaik megfestésére. A művész igen termékeny. Nagy kompozíciói mellett több száz arckép alkotásáról van tudomásunk. Itthon portréi sorában az elsők között szerepel Treíort Ágoston képmása (91. kép). Sötét háttér elé ülteti a magaskorú államférfit. Ösz, csillogó szakállal keretezett arcát ilymódon erősen kiemeli. Minden külsőség - az asztalon a nyitott könyv, a pihenő kezek -, a fej jellemzéséhez, a komoly, nagy tudású polihisztor belső tulajdonságainak kiemelésére szolgál. Nincs itt pompázó díszöltöny, semmi sem vezeti félre a tekintetet - az embert találjuk meg nemes egyszerűségében.

162 De felsorolhatnánk hasonló megfogalmazású portrét többet is oeuvrejében. Az elmélyült érzéseket tükröző arcképek közül való Komócsy József költőt ábrázoló mellkép-e is.

163 (92. kép.)JL885-ben festette Szeged számára, a város közgyűlési termébe, megrendelésre Tisza Lajos és Tisza Kálmán miniszterelnök arcképét. Az utóbbira a párizsi kiállításon ez évben nagydíjat kapott.

164 Ekkor festi meg Károlyi Gyulá-t is (93. kép). A képet a sajtó, a kritika egybehangzóan dicsérte, s a bécsi kiállításon az arcképet aranyéremmel tüntették ki, a Berlini Akadémiai Jubileumi Kiállításon pedig a külföldi művészeknek szánt 9 aranyérem egyikét kapta.

165 E portrék sikerének titka nem csupán a feltétlen technikai és festői tudás, hanem az a körülmény is, hogy a közélet porondján mozgó nagyságok és a legfelsőbb arisztokrácia tagjainak szereplését, a polgárság részéről nagy érdeklődés kísérte, s az ismert alakok élethű ábrázolását mindenki eldönthette. Egyik sokat emlegetett, ismert képe: Elhagyatva (1886), szintén a portréfestészet körébe tartozik, ugyanis itt felesége ült modellt (94. kép). A kép romantikus tartalmát a korabeli lapok bőven tárgyalták s a zárdába vonuló, elhagyott menyasszony története kellő sikert aratott.

166 Oeuvrejében számos portrét ismerünk, mely megrendelésre készült. A század végén valósággal ostromolták őt s a visszautasítás legtöbbször lehetetlen volt. Különösen, ha a felkérés a királyi család részéről történt. Az 1884. év derekán a Mesteriskola munkálatai az Epreskertben befejezéshez közeledtek s az év végén Benczúr műveit már az új teremben festhette.

167 Sok közéleti nagyság fordult meg itt az elkövetkező évtizedekben, amikor a mester portréin dolgozott. A királyt első ízben 1893-ban teljes ornátusban festette meg, majd a királynét is. A megrendelések a királyi pár részéről a későbbiek folyamán többször is megismétlődtek. A királyné tragikus halála után pedig, az uralkodó két udvarhölgy számára festtette meg Erzsébet királyné arcképét (95. kép). Ezek