Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

ségét. A Benczúr Gyula-emlékkiállításon, 1958-ban mind a két teljesen azonos magyarországi kép szerepelt (52-53. kép). A kompozícióhoz több rajzról is tudunk 39 / a (54-55. kép). Valószínűnek látszik, hogy időben ez a két kép az Angliába került példányok után keletkezett, mert ismerve a másik kép repro­dukcióját, ráismerünk a Fővárosi Lapok kritikájának leírására. 94 A király arc­kifejezése valóban visszataszító. Inas módra áll a kihívóan mosolygó nő előtt, mintegy önmagát karikírozva. A londoni változaton bal oldalon a háttérben tál­cát tartó néger szolga alakja is látszik. Tagadhatlan, hogy a Magyar Nemzeti Galéria-beli vázlat a legfrissebb. Itt a király a kerevet mögött áll, sokkal sze­rényebb ruhában és arcán sokkal „királyibb" kifejezéssel. Benczúr eddigi kri­tikusai a téma ellenszenves volta mellett is mind megegyeztek anyagfestési bravúrjának dicséretében. E tárgykörbe sorolhatjuk a remek Rokoko koncert-et, melyet tudomásunk sze­rint nem valósított meg olajban, csak fedőfestékkel, szépiával gazdagított tus­rajza maradt fenn 94 (56. kép). Az irodalom említi Mozart kompozícióját, úgy hisszük, nem tévedünk, ha ehhez készült vázlatot sejtünk e rajzban. 95 A Szerzetesek évszáma ugyancsak 1874. (51. kép). Ez az ábrázolás nem ter­jed túl a müncheni akadémia naturalista törekvésein. A Képzőművészeti Társu­lat 1875-ben vásárolta meg sorshúzás céljaira. 97 Viszont Benczúr ecsetjére volt méltó a pazar selyemruhába öltöztetett, gyöngyökkel, ékszerekkel ábrázolt fe­hérturbános Szerecsen fejedelem 98 (58. kép). Ez a tanulmány vörös, fehér, fe­kete arany színek festői erejével, a Dubarry idejének ábrázolásai közé illesz­kedik. Az Alamizsna, témában, kidolgozásban megint teljesen a német akadé­mizmus gyümölcse tipikus német alakjaival (59. kép). A két nagyobb méretű kép Angliába került, 99 a hozzá készült két kisebb azonos vázlat egyike Po­zonyban van Jótékony várúrnő címen. 100 A másik művet Budapesten magán­tulajdonban tartjuk nyilván. 101 Feljegyzések szerint egyidőben készült az első témarögzítés a Dubarryval. 102 A gótikus kapubéllet rajza, melybe a jelenetet helyezik, a család tulajdonában van (60. kép). 10s A Vasárnapi Újság 1886-ban közli. 104 A Fővárosi Lapok 1875-ben hírüladja, hogy a Dubarry úgy megtetszett a ba­jor királynak, hogy e korszakból képeket rendelt a művésznél, s Parisba, Fontenebleauba küldte tanulmányok végett. 105 Benczúrt, aki akkor már má­sodízben járt Franciaországban, ez időtől II. Lajos bajor király foglalkoztatja. II. Lajos, aki valósággal beleszédült a Napkirály korának utánzásába, ez idő­ben építtette híres kastélyait, Linderhofot, és a Herrenchiemsee-i nyári palo­tát. 106 E tékozló rokokó gazdagsággal berendezett királyi nyaralók dekorálá­sára számos művészt foglalkoztatott, köztük Benczúrt is, kinek könnyed, csil­logó festésmódja alkalmas volt arra, hogy a király/'elképzeléseit megvalósít­hassa. A témát a magasrangú megrendelő kívánságaihoz kellett hangolnia, így Linderhof számára a hálóterem ajtói fölé a Napkirály életéből, jelenetek meg­oldására vállalkozott, melyek várakozáson felül jól sikerültek s mind tartalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom