Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

lébe kerültek, akivel meghitt barátságot kötöttek.' Benczúr fejlődéséhez müncheni éveiben nagyban hozzájárult baráti körének kialakulása. A később birtokára visszavonult Szinyei is a termékeny viták, jóakaratú irányító taná­csok hiányát érezte legjobban. 20 A legnagyobb hatással,, csakúgy, mint Szi­nyeire, Böcklin volt. Műtermeik szomszédsága méginkább intenzív kapcsola­tot teremtett s a nagy svájci mester újszerű, ragyogó színkezelése lenyűgözte őket. Amikor 1873-ban Szinyei a Majálist festi, Böcklin bátorítja, ösztönzi a munkában s amikor műve elkészült, az őt ünneplő barátok között Böcklin és Benczúr is szerepelt. 21 Számtalan későbbi Benczúr kompozíció megoldása emlékeztet a nagy mester művészi tanulságainak átvételére. A nyarakat meghitt családi környezetben a kassai házban töltötte. Ez időből fennmaradt Kislány bábuval (7 kép) 22 c. képén lemérhetjük a ragyogó szí­nekkel megoldott, rendkívül közvetlen ábrázolás festői kvalitásain, Benczúr eddigi fejlődését az Akadémián. Tagadhatatlan, hogy a későbbi kolorista már próbálgatja oroszlánkörmeit. A kis modell beállítása is akadémiai stúdiumok tanulsága. Az ugyancsak ez évből való Öregasszony fej, jellemábrázoló tö­rekvéseit is mutatja. 23 Fessler Leó szobrász és építész mellképe még szerepelt a Kassai családok birtokában levő portrék és miniatűrök c. kiállításon 1929­ben. 24 Néhány év előtti szlovenszkói kutatásaim alkalmával azonban a képet már nem találtam. Etelka testvéréről festett portréit a Magyar Nemzeti Ga­léria állandó kiállításán találjuk. 25 (8. kép.) Különösen szép a fekete csipke­kendővel ábrázolt kisméretű arckép (9. kép). E témakörben említésre méltó a nagynénjéről festett mellkép, 26 s a Férfi arckép is (10. kép). Az irodalmi kutatások alapján tudjuk, hogy az ekkor festett Fösvény, Savoyard fiú című képei külföldre kerültek. 27 Lyka Károly azt írja az utóbbiról, hogy csak éppen a „Kunstverein számára való portéka volt". 23 A jól sikerült családi és baráti portrék adták minden bizonnyal a gondolatot, hogy a kassai Takarékpénztár megrendelje egykori igazgatója, Fiedler Károly arcképét (11. kép). Benczúr a portrét fénykép után festette, mivel azonban a köztiszteletben álló igazgatót maga is ismerte, saját észrevételeivel is gazda­gíthatta az ábrázolást. 29 Benczúr mindenképpen Piloty osztályára szeretett volna kerülni és ennek érdekében kompozíciókkal kísérletezett, melyeket bemutatott Schwoiser ta­nárnak, aki erősen kritizálta azokat. Ugyancsak így nyilatkozott barátja. Szé­kely Bertalan is, akinek tudását mindég is tiszteletben tartotta s ítéletében megbízott. 30 Így a kompozíciókat Benczúr megsemmisítette. Még két eszten­deig dolgozott, amíg átkerülhetett az annyira frekventált festő osztályra, az elismert mesterhez. Addig Piloty legtehetségesebb tanítványa, Josef Flüggen irányította s néha maga a mester is megtekintette munkáit. 31 Amikor megfestette a Balatoni halásztragédiá-t s a müncheni Kunstvereinben "kiállította, itthon is elismertté tette nevét (12. kép). A Képzőművészeti Társu­lat 1866-ban albuma számára Marastonival rézbe karcoltatta. 32 E képpel

Next

/
Oldalképek
Tartalom