Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)
JL861-ben a Müncheni Akadémia felvételi vizsgáján 75 jelentkező állott a bírálók elé, közöttük egy magyar ifjú is, aki a felvett 5 hallgató közül rangsorban első helyen állotta ki a próbát. Benczúr Gyula így került 17 éves korában a nagymúltú épület falai közéj Szülei eredetileg fiuk továbbtaníttatásainál - közelsége miatt - a bécsi akadémiára gondoltak, de a szabadságharc eszméivel rokonszenvező családban, a császárvárossal szemben kialakult ellenérzést, a fiú nem tudta leküzdeni, így Müchenre esett a választás, ahol sok más magyar festő élt és tanult már előtte. Apja ajánlólevéllel Schwoiser udvari festőhöz vitte, aki a bemutatott rajzok alapján szép jövőt jósolt a fiatal Benczúrnak. 2 [Az ifjú némi technikai felkészültséget már Kassán szerzett, ahol a festészet iránti rajongását hozzáértő tanárok irányították.) 1844 január 28-án született Nyíregyházán. 3 Szüleinek hét gyermeke közül Géza és Gyula, e nagy mezővárosban született, Etelka, Ilka, Vilma, Béla és Árpád pedig már a család Kassára költözése után. Apja, Vilmos, Nyíregyházán gyógyszerész volt, anyja, Lasszgallner Paulina holland kereskedők leszármazottja. Mindketten régi nemesi család sarjaü Benczúr ősei Békés megyében, Biharban és az Árva megyei Jaszenován éltek. A család ezt a nemesi előnevet használta, a másik predikátum a „Várközi" volt. 4 Apai dédapja, István, Nógrád megyében, Vanyarcon evangélikus lelkész volt. Gyermekei közül Gábor, Gyomán telepedett le, Vilmos - Benczúr t apjaj- orvosnak készült, de anyagi okok miatt kénytelen volt a gyógyszerész pályát választani. Jól rajzolt s^gy időben ezzel tartotta fenn magát, majd sikerült Nyíregyházán patikát szereznie.t.Foglalkozását azonban nem sokáig folytathatta. A különböző gyógyszerekkel való foglalatosság egészségére káros befolyással volt, így apósa tanácsára annak kassai családi házába költöztek 1846-ban s a Biztosító Társulat tisztviselője lett. 5 A fentmaradt családi hagyományok szerint |a fiatal Ben czúr>igen szeretett rajzolni, padló, fal, bútorok felületét népesítette be különböző figurák, tárgyak, állatok alakjával, sőt temetési és lakodalmi menetet is nem egyszer rajzolt le. 1849-ben, amikor az oroszok bevonultak Kassára, a Benczúr j házba elszállásolt tiszt elkérte a fiú egyik rajzát, melyért egy ezüst rubelt ajándékozott neki. 6 A szenvedélyes rajzolgatás később sem szűnt meg. 1850-től a kassai evangélikus elemi iskolában tanulta a betűvetést, majd a gimnáziumba került. Itt már rendszeres rajzoktatásban volt része, első tanítója Stadler Antal felügyelete mellett. 7 A Benczúr-emlékkiállításon 1958-ban néhány korai rajza is látható volt, így a Kovácsműhely, a Benczúr család (1. kép) Kassa látképe (2. kép). 8 Rajztehetsége már ekkor bontogatta szárnyait, s ez a családot a pályaválasztásnál megfontolásra késztette. Ezek szerint a komoly rajztudást igénylő mérnöki pályát tanácsolták számára. Apja ennek megfelelően a kassai Reáliskolába íratta 1858-ban, ahol két évig tanult. A fiú szabadkézi rajzban Franz Geyling (volt akadémiai festő) tanára mellett szép előrehaladást mutatott. 9