Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

A leletnek semmi legkisebb anyagi értéke nincsen lágyan, de a vidékünket az u.n. bronzkorszakban lakó népek kultúrájának megvilágítására nemcsak érdekes, de igen fontos is. Nézzünk csak körül. Európában csak Angliában, Spanyol, Bajor, Cseh, Morva országokban és Sziléziában vannak számba vehető graphyt telepek. Hosszadalmas lenne ismételten felsorolni azon bizonyítékokat, melyeket a szabolcsmegyei múzeum őriz, és a melyek szerint az ősidőben az u.n. bronz, hallstatti és a La Téne cultura, nem nyugatról hatolt be hozzánk, hanem a keleti művelődést a mi vidékünk közvetítette az akkor még barbárságban fetrengő közép Európával. Tőlünk keletre legközelebb Szibériában Irkuczk és Jeniszeiszk közelében vannak terjedelmes és kitűnő graphyt telepek, melyek ma is csaknem kizárólag elégítik ki Európának graphyt szükségletét, mert a kitűnő angol bányák már . kimerültek. , - . Mit bizonyítanak a Szabolcsiggraphyt leletek? Kétségtelenül azt, hogy bronzkori lakóinak a legtávolabbi kelettel élénk kereskedelmi összeköttetésük volt. Valamint azt is, hogy a graphytot nem csak mint a bronznak megolvaszthatására csak nem feltétlenül szükséges anyagot szerezték be, hanem némileg fényűzésből is. Tudjuk, hogy a cserépedény nem tartós, mert a tűznél hamar szétrepedezik, mig a graphytos agyagból készült edény a leghevesebb tüzet is kiállja; sokkal inkább még mint a porczellán is. Aránylag gazdagabb nép lehett tehát az, a mely Irkuczkhoz folyamodott, mint a ki Bécsből, Meissenből, vagy Sevre-ből szerzi be edény szükségletét. Mellékesen megjegyezzük,hogy Irkuczk négyszer olyan távolságra esik tőlünk,mint Paris,vagy Sevré. Hogy kiflinek valójuk is volt, bizonyítja két nagy őrlőkő, mely a graphytos edénytöredékekkel együtt találtatott.