Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)
- Kékeséről került - vas lándzsát ajándékozott, a mi nagyságát tekintve ritkitja párját. Eördögh Dezső tanfelügyelő barátomnak pedig azt kivánom, hogy bújjék önmagába, ha az összes néptanitó urakat hasonló eljárásra fel kérni nem fogja. leveleki Béla ur pár év előtt egy gyönyörű - sényői birtokán szőlőtalaj rigolirozás alkalmával talált - La-Téne kori leletet ajándékozott, a mely leletben egyebek között hat darab vaslándzsa is volt; mind a hat különböző alakú és nagyságú. Egyik hasonmássá a kékesei lándzsának, csak valamivel kisebb. Svájczban a neufchateli tó északi végéhez közel fekszik Marin község. A tónak vize ezen tájon igen sekély. A Tiszaháton az ilyen gázlót langónak nevezik. A Neufchatel tó körül lakó franczia nyelvű halászok az ilyen helyet La Tène-nek mondják. A Marin falu közelében levő La Téne-ben /langóban/ igen sok ősrégészeti tárgyat találtak, köztük olyan érmeket is, melyeknek nyomán meglehetett állapítani, hogy az ott talált rendkivül sok tárgy mind a Krisztus előtti évezred Il-ik feléből származik. Divatba jött a régészeknél, hogy a hasonló tárgyakat La Téne korbelinek, helyesebben La Téne Ízlésűnek mondják. A mi vármegyénk ezen korból származó leletekben gazdagabb mint bármely része Európának. Csupán Nyiregyházán és határában hat egymástól távoleső temetőt Ösmernek ezen korból. Alig van községünk, hol ezen kultúrának nyomaira ne akadnánk. Csakhogy ezen tárgyak nem nyugotról kerültek hozzánk, mi azt a német - minden keletit felfaló - tudósok állitják, hanem ő hozzájuk is a keletről még pedig Szabolcsvármegyén át hatolt. E mellett bizonyit sok más mellett azon körülmény is, hogy a közvágóhid alapozása alkalmával a sok égetett embercsontokat tartalmazó síroknak egyikében 15 Cyprea moneta, kauri, kagyló, melyet nem nyugaton, hanem keleten az indiai tengerben halásznak, és Afrikában jelenleg is aprópénzül használnak, találtatott.