Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)
a napokban a te tiszteletedre adott bankéten /a mitől osztán joga van az embernek köz-közbe vadakat is beszélni/. Probus császár, a kit szigorúsága miatt saját katonái Kr.u. 282-ben megöltek, Szeremben és Pannóniában szőllőket telepitett, melyeket, Atilla után, Isten tudja miféle filloxera-fajzat pusztíthatott ki, a mi valószinü hogy még későbben is megtörténhetett; különben miért kellett volna olaszokat behozni Bodrog-Olasziba, Olasz-Liszkára, Várad-Olasziba, ha Nagy-Lajos idejében a magyarok a bortermeléshez még értettek volna. A formiáni /furmint/ , a bakator / bacca d'ore / levét kóstoltam hazájában. A formiani elbújhat a hegyaljai furmint elől, az érmelléki bakator pedig- Déni-kutya a Capri szigeten termett baccadoréhoz képest. No de ne foglalkozzunk sokáig a borral, mert katzen jammert okozhat, hanem térjünk vissz a Zsarnóczi-bácsi ősre- géjéhez , a melyben "Jechiel Seraga ben Menachim Gerson" tudós zsidó orvos, ki Tokaj várát létesítette, meghagyta szolgájának, Sammajának, hogy hulláját a Tisza medre alatt vezetett uton vigyék ki a szigetről - a mai Szabolcs területére - és pecsétnyomójával együtt,temessék el. Na hát ezt a pecsétnyomót - Szelőczky Géza rakamazi gyógyszerész barátommal az 1888-iki árviz leapadása után - én találtam meg abban az 1-2 méter vastag kulturréteg partomlásban, mely Rakamaz és Timár között mintegy 600 lépésnyi hosszúságban vonul, és a mely rétegben kő-, bronz- és vaskorszaki tárgyak vegyesen fordulnak elő, valamint kucorodott helyzetben eltemetett emberi tetemek is. /Lásd Arch. F.rtesitő XII. kötet 205.lap./ A pecsétnyomó szerpentinből készült, mintegy 3-4 centiméter széles és hosszú, négyszögű hasáb. Mivel hogy a nyíregyházi héber Írástudók a lenyomatot nem egyformán olvasták: felküldöttem Vámbé r y Ármin tudósunknak kibetüzés,illetve megfejtés végett. Vámbé ry 4/1 88. keltezve ezt irja róla: "Tisztelt főorvos ur! A be- "küldött héber pecsét lenyomat Jechiel Seraga
