Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

súlya által számtalan arabban összelapított nem korongon készült durra urnának fenekéhez tapadva égetett ember csontokat találtunk. Ezen csontváz ugy feküdt mint a Fekete halomban talált, csak hogy nem bal, hanem jobb oldalán. A csontváznak fekvése és a kcpczös kifli alakú fülbevaló azt látszik bizonyítani, hogy a két halom egy időből származik. A két halom abban különbözik egymástól, hogy a buji halomnak közép magasságában és 13 méter mélységben is volt e

&y-e

g5 emberi csontváz, mig a Poty-halomban csak a középmagasság táján találtunk egyet. A szinte Tisza-Eszlár kötelékéhez tartozó Bashalom pusztán a Bas

halomba 3 méter hosszú és 18C hosszú 5 1/2 méter gödröt ástunk. Rendszeres kutatást nem végezhettünk,nehogy akkor a halomnak tetején épülőben lévő templomnak alapozásában kárt tegyünk. A középmagasságban, és a halomnak fenéktáján rendetlen helyzetben az egy-egy embernek csontváz maradványait ló, kecske csontokat, hamuvá korhadt tölgyfa darabokat és a bronz vagy talán valamivel ujabb korra valló cserép töredékeket kivéve egyébre nem akadtunk. A halom keletkezésének idejére következtetéseket vonni nem lehetett. A Nagy-Kalló határában fekvő- Korhány-halomban hat méter mélységben egy oldalról behatoló aknán át még az ős időben szétdúlt sirnak aljdeszkájánál és szétszórt nyir, vagy tölgyfa maradványoknál, egy emberi czombcsont fejecscsénél egyébre nem akadtunk. 1873 évben egy az előbbihez hasonló nagyságú és ettől mintegy 4 kilométer távolságra dél nyugotra fekvő halmot ásattam meg, mely magában áll ugyan, de azért a nép még is hármas halomnak nevezi, mert a néhány száz lépésnyire fekvő Nyiri-féle tanyának belterületén közvetlen egymás mellett harc.:;: kisebb őshalom van. . Ezen névtelen-nek monarató halom sértetlen volt.A ha-