Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

A jSyiregyhazán létesítendő Közművelődési ház kérdéséhez Hogy kultúrházunk lesz, az már olyan biztos,mint kétszer kettő négy. A mi azonban arányos lesz az érdekeltség által hozandó anyagi áldozathoz. Jő helyről olyan formán vagyok tájékozva, hogy a kormány a létesítendő 8 vagy 10 kultúrház között nem egyformán fogja az 500000 koronát szétosztani és az 50 évi törlesztési kölcsönnek kamataihoz 50 éven át nem egyformán fog hozzájárulni, hanem megfelelően azon áldozathoz a mennyivel az érdekeltség résztvesz. Ettől fog függeni az, hogy vagy Sült galamb, vagy pedig csak jól sült veréb fog-e a szánkba repülni, még pedig az aprójából. Több mint ezer év óta többnyire olyan néptörzsektől voltunk és vagyunk körülvéve, a melyek romjainkon akarnak erősebb gyökeret verni és tele kürtölik a világot azon hazugsággal, hogy mi akarjuk őket elnyelni, a mit nemzeti és vegyesházbeli királyaink alatt meg is tehettünk volna, de nem tettük; pedig a dolog megfordítva áll. Nem csoda tehát, ha értelmiségünknek nagy része főképpen politikával foglalkozik, a melyben talán minden más népeknél éretebbek vagyunk,mert hiszen másképen már álig léteznénk. Nemzetünk zömét képező földműveléssel foglalkozó népünknek legalább is kilencven százaléka ha politikával foglalkozik, a képviselő választáskor, mint Ézsau egy tál lencséért képes örökségét Bécsnek oda dobni. Ez a réteg a kultúrának szükségét nem érzi, de az a műveltebb réteg, mely politikával is kénytelen foglalkozni, tudja, hogy mi magyarok csak ugy tarthatjuk fent magunkat Eu rópának szivében, ha politikánknak legfőbb iránya és célja lesz, hogy a nyugoti népek culturversenyében ne csak há