Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

3. Karászi árpádházi királyok idejéb

ől származó temetőről A karászi határban előbb Márky Tlek pár év óta láng Jenő urnák birtokán, a községtől keletre 2 kilométer,a Lángféle tanyától délnyugotra mintegy 300 lépésnyi távolságra eső, a Vecse-kut laposát nyugotról határoló mintegy 20 holdnyi, északról délre nyúló 5 - 600 lépés hosszú, 100 - 150 lépésnyi széles a környezetből egy-két méternyire kiemelkedő homok területen 1901. évben aratás tájban az eke egy emberi koponyát vetett a fölszinre. Az akkori bérlő Fülöp Jenő néhány sirt - nem tudom hányat - felbontatott. A csontvázak fogai között vékony ezüst érmek találtattak, melyek közül egy-egy Szt.István, Péter, Szt.László-féle birtokomba került és muzeumunkban őriztetik. Fülöp Jenő ur egy Szt.László félét a nemzeti múzeumnak küldött fel. A tanyai gyermekek állitólag több ilyen érmet hánytak el. Ezen kivül egy ott talált keresztet is felküldött, melynek leirása Nagy. Géza múzeumi őr szerint a következő: Kosszá 5.3 ctm, szélessége 3 ctm. Anyaga bronz. Egyenlő szárú. Előlapján Krisztus alakkal, melynek bőruhája van. Lábai nem látszanak. Kezei kereken és nem szögben hajlanak, arcza ovális, melyet egy domború egyenes vonal oszt ketté. A kereszt hátlapján egy kisebb kereszt. Ezen kivül felküldetett egy tekercses végű bronz hajgyürü /átmérője 3 ctm/ a milyent ugyan ezen a területen, de másutt is láttam, még pedig mindég a fül mellett, a hol a csonton látható zöld rozsda nyo*i erős bizonyítéka annak, hogy fülbe valók, nem pedig hajgyűrűk voltak. Az általam ösmert esetekben - egy oldalon - két ilyen karika nem találtatott, tehát alig szolgálhatott haj tincsnek ékitésére. 1891. okt. 1-én Okolicsányi Menyhért és többek társaságában Márky Elek földtulajdonos, költségén ásatást rendeztünk és néhány óra alatt egymástól 2 méternyi távolságban 5 sirt találtunk és tártunk fel. Ezen ásatásról annak 1-