Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

kat tartalmazott, tehát a kegyeletnek eleget véltbe tenni, ha csak kis részét helyezik el apró, - hamuvedernek használt, füles findzsába. Nagy edények nem találtattak. A harmadik bronz-korszaki temetkezési hely Egyeken van, olyan természetű, nagy homok-szigeten, mint amilyen homok a Nyirt képezi. Politikailag is Szabolcshoz tartozott, mig Tisza Kálmán, a független érzelmű kuruc-vármegyét meg nem tréfálta azzal, hogy testéből a nádudvari járást, tehát Egyek, Csege, Nádudvar, Balmaz-Ujváros, Szováth, Földes.Püspökladány, Téglás községeket kiszakította. A radikális operatió sem használt, mert a vármegye lelkülete ugyanaz maradt és maradni is fog, mig a föld el nem nyeli. 1868. és 1870-ben a járásnak Nagy Lajos nevü főszolgabírója hét darab bronzkorszaki edényt hozott be Kallóba, akkor keletkezőben levő muzeumunknak, mint szintén Nagy Lajos nevü egyeki községi jegyzőnek ajándékát, melyeket az 1866.év-' ben, az u.n. homok-dülőben megkezdett szőlőtelepítés alkalmával találtak, amely 60 holdnál nagyobb terület és ahol ma már rigoliroznak is. Négy darab, a legnagyobb fajta ezen korszakból származó edények közzé tartozik, 52, 51, 58, 54 centiméter magasak, részben igen dus jellegzetes diszitésüek. Jelen év folyamán Csák Gyula uradalmi tiszttartó úrtól egy, június 18-án Tóth Dezső egyeki gyógyszerész barátomtól 5, nov.8-án Petrovics Miklós ottani kereskedő úrtól 4 darabot kaptam. Nov. 8-án Geguss István ottani róm.kath. tanitó úrral a község és a vasút állomás között fekvő homok szőllőbe kimentem, ahol Pozman Lászlónak akkor rigolirozott földjén egy 56 cm. magas csücskökkel, függélyes tarajokkal, félkörű hornyolatokkal, pontozatokkal, kerek benyomatokkal dúsan diszitett edénynek hiányos, de könnyen restaurálható darabjait kidobva találtuk. Ugyanitt, ezen helytől néhány lépésnyire Mikul • Györgynek eddig még nem rigolirozott földjén mintegy 4 mét r