Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

Annyi bizonyos, hogy nálunk eddig csak két helyen akadtunk kétségtelenül kőkorszak! temetkező helyre. 1867-ben az ajaki határban pár száz lépésnyire északra azon ponttól, ahol Nyiregyházától számitva Kisvárda eiSítia rasuti távjelző van, közvetlen a kisvárdai határ előtt, amely helynek közvetlen közeléből az első magyarországi authentious nagy kovakések de kőbalták is kerültek, van az egyik kőkorszaki temető. Itten dr. Rómer Floris ós báró Vécsey József főispán társaságában az ásatásban én is részt vettem. Nyolc sirt bontottunk fel. Nem egészen egy méter mélységben a csontvázakat oldalt fekve, összekucorodott helyzetben arccal keletnek fordulva, bal kezüket fejük alá támasztva találtak. Mindeniknek szája előtt öt-hat kis edény volt, melyek közül azonban némelyik korongon készültnek látszott, de olyan szétázott állapotban, hogy dr. Römer csupán kettőt volt képes ép állapotban magával vinni. A keresztcsont vagy boka tájékán a föld súlya által szétnyomott nagyobb egy-egy edényt találtunk. Csak egynek melle tájékán találtunk egy kőbalta készítésre alkalmas durványt, de kész kőeszköz a sirokban nem találtatott. Ezen terület mocsár szélén lévén, humussavban dus és igy a csontokat őslénycsontokéhoz hasonló minőségben camter* váltaA Nyirben ezen kivül eddig még csak egy kú Korszaki temetkező helyet ösmerünk, melyről csak akkor érkezett értesités, mikor azt már a munkások teljesen szétdúlták és tovább kutatni már nem lehetett. Tiszadob községtől délnyugotra, a községtől mint-egy két'kilométer távolságban van néhány száz holdnyi,a környezetből több méternyire kiemelkedő homok terület,mely "Urkom dülő" néven ösmeretes, amely a Tiszaszabályozás előtt egy pár szác lépésnyi keskeny nyakú félszigetét képezte a Tiszának és gróf Andrássy Gyula tiszadobi uradalmának egy kis részét képezi. Ezen területnek legmagasabb pontját egy fenyőfákkal körül ültetett, ékes vasráccsal bekeritett obeliszk disziti, me-