Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)
ránylag csekély területünkről, oly gazdag ősrégészeti muzeumot létesíteni, mely hazánkban a nemzeti múzeumé után a leggazdagabb, a külföldi általam ösmert sokoldalú és nagyszabású nagy területről került muzeumoknak pedig csak némelyike közeliti meg a mienket bronzkori tárgyakban. Gyűjteményünk többnyire egy-egy fazékban számos ép és töredékes darabból áll. Tizenhárom csoportos u.n. "depót leleteink"-ben számos alaktalan bronzrög is találtatott elrejtve. Graphytból készült két bronzolvasztó csészét is őrzünk Nyíregyházáról és Kisvárdáról, melyekben az odatapadt bronznak nyomai is vannak és ezen felül egy agyagból készült, lejtős aljának vége felé négy helyen átlyukasztott, válaszfallal biró és csücskejefelé konvergáló csatornákkal ellátott olvasztó, vagy öntőkemencének töreáékét a rakamazi őstelepről. Schlieman a trójai ásatások alkalmával /ma: Hiszar lik / a trójai kulturréteg alól, ha jól emlékszem a hatodik kulturrétegből, olyan cserépedényeket hozott napfényre,melyeknek társait, szakasztott mását Torma Zsófia mutatta fel Erdélyből, Tordosról. Ezeknek ikertestvérei nagy számmal vannak muzeumunkban Szabólesvármegyéből összegyűjtve. Lehoczky Tivadar barátomnak Beregmegyéből került bronzgyüjteménye igen közel áll a szabolcsvármegyei múzeuméhoz. Olyan csekély területről, mint Bereg és Szabolcs máshol megközelítő mennyiségben sem került eddig napfényre bronzlelet. A zsadányi bronzlelet tanúsága szerint a Bodrogköz is ebbe az arche oló giai körbe tartozik , ahol csak néhány év előtt kezdett e téren, utat törni Dókus Gyula. A közép európai archeológusok egy u.n."hallstadti culturkorszak"-ot emeltek dogmává, amennyiben Hallstadtban 1834. évben rengeteg mennyiségű, sajátságos alakú bronzfazekat találtak. A hallstadti bronzfazekak, diszités hijján lévén, nyilván profán célra /bizonyára sőfőzésre/ használtattak.
