Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

t 25. Muzeumunk gyarapodása Az utóbbi hetekben több érdekes tárgy került muzeumunkba. Bajnok Jusztinián - minden jókért és tudományok körébe rágó ügyekért lelkesülő - honvéd százados sorozások alkalmával gyakran fordult meg vármegyénkben és igy több érdekes régiség került birtokába, melyeket nekem ajándékozott. A tárgyak következők: A nyíregyházi katonai kórház épitése • alkalmával talált három hamvveder égetett embercsontokkal. Ilyenek mellé helyezett két ép szilke egy töredékkel. Ételt tartalmazhattak azon czélból, hogy az elhunytak a túlvilágon meg ne éhezzenek. Ezen kivül ugyan innen négy kis barna paszta gyöngyöt. Mindezen tárgyak a Krisztus előtti évezrednek Il-ik feléből származnak. Több évek során mint a sorozó bizottságnak tagja gyakran kiment a Rakamaz és Timár között elvonuló magaslatnak aljához, a Tisza áradása által okozott omlásokban régiságek után keresgélni, a mely különböző korszakokban lakott őstelepről, jobban mondva ős szemétdombról az Archeológiai Értesitőnek 1892. évi folyamában megemlékeztem és sok ősrégészeti tárgyakat gyűjtöttem össze Fábry Károly rakamazi földbirtokossal és Szelóczky Géza ottani gyógyszerésszel muzeumunknak, a mely gyűjteményhez Bajnok Jusztin barátom igen érdekes -(tárgyakkal járult. Egy kis - alakra az etruszk edényekkel teljesen egyező - durva barbár diszitésü amphora, a milyen a nemzeti múzeum őreinek állitása szerint hazánkban eddig még nem találtatott. Azonnal Budapestre vittem lerajzolás és közlés végett. Egy égetett agyagból készült tallér mekkoraságu, de vastar ibb negativ tessera. Tesserának nevezték azon égetett cserép, tallér mekkoraságu - korongokat, melyek a régi görögökné és rómaiaknál a circuszokba és arénákba belépő jegyül szol, 51tak. A rakamazi negativnak egyik oldalán tyúkféle, a r ilk oldalán pedig egy elefánt alak képezi a mélyedést és agyagié-