Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

künkön igy is neveznek; a ki jótékonysága melleVt tudományokkal is alaposan foglalkozik; a ki neheztelni fog reám azért, hogy elárulom, miszerint pár év előtt bátor sziwel 30 lépésről, egy nálánál fejjel magasabb medvét lőtt szivén, mely a berkeszi kastély lépcsőházában kitömve tárja ki ölelő karjait. Elhibázott lövés esetén tehát komoly életveszélynek tette volna ki magát; mondom a grófnő is beállott napszámosnak, kis részben azért, mert egy kissé megfázott, de főképpen azért, mert a régészet iránt érdeklődve muzeumunknak Maecenássa is. Nagyon megfigyeltem, hogy egy félórai férfierőt igénylő munkája, mellyel a kikerült földet ásta és magasra hányta, tüntetés-e vagy sem? Nem szóllott mikor a munkába állott; nem figyelte meg, hogy nézi-e fáradtságos munkáját valaki, vagy sem; mikor pedig abban hagyta, sem szemére, sem nyelvére nem jött kérdés, hogy látta-e valaki, és miként vélekedik viselkedéséről. Sem Gábor gróf, sem Mezőssy Guszti, sem én sem a napszámosok nem látszottunk valamit észre venni, hanem kedélyesen megszalonnáztunk, jobb izüen, mint bármely szalonban. Azt mondja a nóta "Nékem ilyen asszony kell, sat," Ronny soit qui mal y pense. Ezen kitérés után röviden fejezem be referádámat.; Az eddig kiásott tömegnek különböző mélységeiben itt-ott őscserépedénynek sok apró töredékeit találtuk,melyeknek származási korát minden diszités hiánya miatt meghatározni nem lehetett,mert nem csak a kőkorszakban,hanem a Krisztus előtti évezrednek,az előre haladottabb agyagiparnak idejében is készitettek durva edényeket a finomak mellett. Herend és Zsaluzsány-féle különbségek akkor is voltak. Honfoglaló őseink pedig egyáltalában agyagipart nem űztek. Szükségletüket a felföldi szlávoktól szerezték be,a mely állitásnak bizonyítékául fel lehet hozni azt, hogy honfoglaláskori sirokban u.n. hullámos fésű dis zitési edényeket is találunk, a melyeknek szláV eredetét a tudósok állitása szerint bebizonyított dolog. / Találunk cserépedény töredékeken kivül itt-ott szét-