Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

mikor azt irta, hogy itt Szabolcs Tezér "Fossatam magnam fecit", nagy árkolást végzett. Âz én hitem szerint honfoglaló őseinknek főhadiszállása Szabolcsvára és a "Nyir" volt, és innen bocsátották ki rajjaikat szeretett hazánk meghódítására a szélrózsa minden irányába. Est látszik legalább bizonyitani azon körülmény, hogy tudtommal hazánkban eddig 61 honfoglaláskori leihely ösmeretes, és ezek közül 11 a Nyir területén fekszik, valamint az is, hogy eddig 70 honfoglaláskori kengyelről van tudomásunk, és ezek közül 28 a Nyirből került. Nem alaptalan azon feltevés sem, hogy Szabolcs vára legalább is Szent László királyunk idejéig nagyobb jelentőségű hely volt, nem csak azért, mert beigazolt történelmi tény az, hogy 1092 évben Szent László itt országgyűlést tartott, hanem a következő okokból is. A várnak keleti sánczától mintegy 200 lépésnyire fekszik a református templom, melynek félkör alakú szentélye keletnek, ajtaja nyugotnak fekszik. Az északi oldalnak ablaka nincs, a déli oldalon levő ablakok ivboltozatuak. Ezen ma fennálló templom azonban csak maradványa e

gy nagyobbnak, mert nagytiszteletü Tomory András lelkész urnák, és'többeknek állítása szerint még 1872. évben a templomnak két sor ablaka volt, ugy hogy az emeletesnek nézett ki. Oszlopok nyúltak f el benne még egyszer oly magasra, mint most a templomnak fedele. Jobbra - balra pedig régibb időben alapfalakra akadtak. Több mint valószinünek látszik tehát, hogy a szabolcsi templom egy fő és két alacsonyabb mellékhajóból állott. Nem lehetetlen, hogy kereszthajókkal is birt. Hogy ezen templom fénykorának idejében a vár még lakott volt, biztosan lehet állitani, mert még ma is élő