Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

Ilyen tárgyat mintegy 30 év előtt találtak Békésben, valamint Nógrádban is, és miután hamut tartalmaztak, Rómer Flóris azokat hamwedreknek tartotta, mi g 1878. évben Gáván egy teleken hasonló tárgy került több méternyi mélységből, egy több apró szobákból álló lakásból napfényre, mely vályogból lehetett épülve, mert a falak hiányzottak, az ajtó feleket azonban tisztán fel lehetett ösmerni. Egy nyolcz gerizdü, de pálcza alakú csúcsban végződő vassisakon, egy kulcsnyelü vasfurón, elszenesedett rozsszeneken kivül 8 darab kályhafiókot is találtak, melyeket frankéi Soma gávai földbirtokos ur a szabolcsmegyei múzeumnak ajándékozott. Ezen belől többnyire füstös kályhafiókoknak egyike két domborművű pávaalakokkal van diszitve, melyeknek egyike kétfejű. Szakértők nézete szerint byzanthi izlósre vall, ós igy valószínűleg népvándorláskori, s talán a hunok idejéből származik. Ugyanezen épületnek alapozása alkalmával egy réz dirhemet -persa pénzt- is találtak, melyet Vojtovics és Barzó épitész urak muzeumunknak ajándékoztak. Az érem még meghatározásra vár. Minden valószínűség szerint vagy a honfoglalás, vagy a tatárjárás idejéből származik. Ezeken kivül Korda Lajos pazonyi földbirtokos ur, ki pár hónap előtt mult azázadbeli gyönyörű magyar himzőmintáknak azépen rajzolt éa featett képeivel gazdagitotta muzeumunkat, moat ismét művészi rajzát hozta be a pazonyi ref. egyház tulajdonát képező három edénynek. Egyik egy arany kelyhet ábrázol, művészi kivitelű, és liliomokkal lóvén diszitve a XV-ik századból Nagy Lajos, vagy Robert Károly idejéből származik. A másik egy arany tányért ábrázol, melynek szélét egy kereszt disziti, de amely későbben kivakartatott. A harmadik egy ón keresztelő kanna, szép alakzatú, diszités nélkül. Nagy szolgálatot tennének a lelkész urak z ma-