Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

9. SZABOLCS VEZÉR JPÖLDVÁRA. Szabolcs Tóra egyenes rónaiban Tokajtól északkelet falé 8.5, Bodrog-Keressturtól kelet felé 9.8, a Tiszának jelenlegi balpartjától pedig négy tizad kilométer távolaágban fekszik éa falségea kilátás van ormairól a nectárt ternó Hegyaljára, az arany-kalóazoa alföldi aikságra ós a hullámos ákécz-kertre, a Nyir-ra. A rámák alakja háromszög. A keleti leghosz8zabb sáncz 349.0 m. az északnyugoti 303.0 m. a dólnyugoti 227.0 méter hosszú. A háromszögnek leghegyesebb csúcsa óazaknak irányul. A déli kevésbbé hegyes csúcs néhány méter szélességben nyitva hagyatott, éa főbejáróul szolgált. A nyugoti összeszögelléa csaknem derék szöget képez és legtompább. Bejárat ran még a délnyugoti oldal közepe táján, az északnyugati sáncz északi végétől mintegy 60 méter távolság ban, ós egy nagyobb horpadás a keleti sáncz északi és középső harmadának határán. A vár sánczaival együtt mintegy 33176 méter területen fekszik. A sánczok magassága 20-30 méter között ingadozik. A vár belterülete, mely jelenleg a különböző felekezeteknek temetőül szolgál, a keleti sáncz felé lejtősen emelkedik, egyéb helyeken a sánczok meredekek, valamint a várnak összes külső oldalai is.A nyugoti összeszögelléatői befelé mintegy 20 méternyire egy tiz lépés széles, mintegy 2 méter mély kerek horpadás van, melyet kut nyomának tartanak. A sáncznak legmagasabb pontja a déli főbejárattói jobbra eső leghosszabb oldalnak déli végétől r.integy 40 méter távolságban van északnak. Északról,de leginkább nyugotról "Morotva" köriti, mely a latin mortua aqua-ból származik, és magyarul holt vizet jelent. Régente ez képezte a Tisza medrét,mely most egy kissé észak felé van eltolódva; de ugy látszik, hogy hajdan az egész várat viz köritette, és a Tiszának szigetjót