Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)
szedik belőlünk. A Nyir talaja sovány, de a szikárban is lehet erő és ugy tapasztálon, hogy népünk, mely Ínséges években az egyszer hopp, másszor kopp alföldi népet szerény, de mindég biztos termésével as éhhaláltél meg mentette, képes az uj áramlat magaslatára emelkedni és a magyar nemzet culturalis törekvésében résst venni. Régibb időben Bessenyei György ki a költészet terén korszakalkotó volt, a ai szülöttünk volt. Jósika Miklós legújabb müveit lapkor en irta. A világhírű Benczúr Nyíregyházán született. Hát a hires Káli ay Miklós alispán , kit Vaagereben megörökített. A Jókay Magyar Nábob, Ibrányi Ferenc*! A politikai téren aa is köztiszteletben részesülő Kállay Beni ainisster, András, Albert, Zoltán főispánok kinek fiai? A Nyíró épen ugy, sunt más politikai áramlat oak hl vei voltak Kállay Ödön, Böszörményi László, Bónis Sámuel, Somossí Ignácz. As orvosi téren vármegyénk fia Korányi Frigyes dicsőségesen lobogtatja a tudomány zászlóját. Hót Czőbel Minks a nyíri idyllnek magalkotója, mit vétett? Alig hiszen, hogy nőiró annyira képes lett volna Petőfiként belefurakodni szivünkbe, sin ő. Szabolcsvármegye monograph!ájanak megírása idő kérdése. Xlyen munkát szokmányban szokták kiadni, mint nálunk. Jutalom reménye nélkül irta meg Görömbey Péter n.-kallói ref* lelkész Nagy-Kalló, - Lukács Cdön ref. esperes Nyíregyháza történelmét; Györgyónyi Ignácz egri kanonok pedig a kis-várdai r.cath. egyház történelmét. Alapvető munkák későbbi kutatók részére. A szellemi tevékenységnek előmozdítójáról Báró Vécsey Józsefről nem feledkezhetem meg, már azért aem, mert ő volt az első, ki vármegyénkben a régészet iránt, főispáni magas állásánál szeretetre méltóságánál és fennkölt személyénél fogva - érdeklődést volt képes felkelteni. És hogy én most mindarról itt megemlékezem, annak oka a létesítendő szabolcsvármegyei Múzeum. Az utóbb emiitett Br. Véesey főispán vetette meg alapját a nagy-kál-
