Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

felfaláaához fogtak, - ha ugyan torkukon nea akad; és akik csak azért nea marják most egymást, éa caak fogaikat vicaoritjók, mert a győzőnek is nagyon kiszoktak a bőrét lyukasztani , azt állítják, hogy a keleti nép nem kulturképes. Czokl török, csoki magyar Európából haza Ázsiába. ök az igazi kultúrnép. A mohamedán vallás akadálya a műveltség terjedésének. Sem hangoztatják, hogy a középkorban a mohamedán mórok voltak a csillagászat, ma

thematíka, algebra és vegytan művelői és terjesztői. Építészetünk, melynek elpusztíthatatlan remekeit az Alhambréban, Alcazarban csodáljuk; a melyhez fogható remekeket sem a régibb indusok, aasyrok, phoeniciaiak, egyiptomiak, görögök, vagy rómaiak nem teremtettek, oly magaslaton állott, hogy azt a későbbi hivalkodó müveit népek utolérni képteleneknek bizonyultak. Mi magyarok nem azért maradtunk hátra, mert magasabb műveltségre képtelen faj volnánk, hanem azért, mert vérünkkel védtűk a nyugoti népeket a hódító és pusztító tatárok éa törökök ellen. - Védelmünknek köszönhetik, hogy mi g mi ezer sebből véreztünk, ők addig nyugodtan fejleazthették kultúrájukat. Jelenleg nem terjeszkedem ki azon állításomnak bebizonyítására, hogy a Krisztus előtti második ezredtől kezdve a honfoglaláskorig leginkább Beregen és a Nyíren át hatoltak be a keleti népek Európa szivébe, ahol azon időben barbár népek laktak. Az akkori kultúra vidékünkön át terjedt oda ós fejlődött tovább. Muzeumunk már eddig is sok okmánnyal rendelkezik ezen állitásnak bebizonyítására, és mentől inkább fog gyarapodni, annál nyomósabban érvelhetünk. Hálásan kell felemlítenem, hogy vármegyénk közönségének minden rétege lankadatlanul folyton támogatja, gazdagítja muzeumunkat. Gyűjteményünk gyarapodásáról a Nyirvidék kö-