Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

17. UTÓHANG A GÁVAI KATÖHALOMBAN TALÁLT KABBHOZ. A gávai Katóhalómban talált kard szakkörökben nagy érdeklődést keltett. Dr. Hampel múzeumi igazgató-őr a legérdekesebb kardok egyikének tartja, melyek eddig napfény­re kerültek, és sokkal többet érne esen kard korának megha­tározása, mint minden hallstadti kard, melyek a Krisstos e­lőttl évezred első feléből származnak. Azon óhaját fejezi ki, hogy bár több ilyen kard kerülne elé, és akkor egy kér­dés, mely most még nincs teljesen tisztázva, világosabban állana előttünk, t.i. a középkori kard formának keletkezése, - Nem mondja, hogy a középkor keletkezését mettől számítja; a népvándorlás kezdetétől 375, a nyugot-római birodalom bu­kásától 476, Teodorich keleti góth királynak halálától 526, vagy Nagy Károly esészár trónralépésétől 768, mint azt a külömböző történet irók számitják? Semmi esetre sem tartja hallstadt korinak, a mely átmenetet képez a bronz korból a vas korszakba. Ast hi­szi, hogy a kard 75-80 ctm. lehetett és igy sok hiányzik be­lőle. Mikor a kardot meglelték és fessegetéssel ösz­szetörték, én és Inczédy Lajos a domb aljából felszaladtunk, és határozottan állítjuk, hogy a kard bár már összetöredez­ve, de széthányva nem volt és eredeti fekvésében találtuk. A töredékeket összerakva a kard pengéjének 38 czentiméter, és feltéve, meg nem engedve, hogy 12 czentiméter hosszúság apró törmelékre zúzódott, akkor sem lehetett a penge 50 czentimé­temél hosszabb. A felső Styriában Hochenbergben talált kard, melyet dr, Hampel a gávai kard analógjának tart, a mi kar­dunktól a penge rövidségén kivül még abban is különbözik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom