Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

17. UTÓHANG A GÁVAI KATÖHALOMBAN TALÁLT KABBHOZ. A gávai Katóhalómban talált kard szakkörökben nagy érdeklődést keltett. Dr. Hampel múzeumi igazgató-őr a legérdekesebb kardok egyikének tartja, melyek eddig napfényre kerültek, és sokkal többet érne esen kard korának meghatározása, mint minden hallstadti kard, melyek a Krisstos előttl évezred első feléből származnak. Azon óhaját fejezi ki, hogy bár több ilyen kard kerülne elé, és akkor egy kérdés, mely most még nincs teljesen tisztázva, világosabban állana előttünk, t.i. a középkori kard formának keletkezése, - Nem mondja, hogy a középkor keletkezését mettől számítja; a népvándorlás kezdetétől 375, a nyugot-római birodalom bukásától 476, Teodorich keleti góth királynak halálától 526, vagy Nagy Károly esészár trónralépésétől 768, mint azt a külömböző történet irók számitják? Semmi esetre sem tartja hallstadt korinak, a mely átmenetet képez a bronz korból a vas korszakba. Ast hiszi, hogy a kard 75-80 ctm. lehetett és igy sok hiányzik belőle. Mikor a kardot meglelték és fessegetéssel öszszetörték, én és Inczédy Lajos a domb aljából felszaladtunk, és határozottan állítjuk, hogy a kard bár már összetöredezve, de széthányva nem volt és eredeti fekvésében találtuk. A töredékeket összerakva a kard pengéjének 38 czentiméter, és feltéve, meg nem engedve, hogy 12 czentiméter hosszúság apró törmelékre zúzódott, akkor sem lehetett a penge 50 czentimétemél hosszabb. A felső Styriában Hochenbergben talált kard, melyet dr, Hampel a gávai kard analógjának tart, a mi kardunktól a penge rövidségén kivül még abban is különbözik.