Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

16. MEG VALAMI À GAVAI ÁSATÁSÉUL. A gavai Katóhalomban talált kard szakkörökben nagy érdeklődést keltett. Dr. Hampel múzeumi igazgató-őr a legérdekesebb kardok egyikének tartja, melyek eddig napfényre kerültek, és sokkal többet érne ezen kard korának meghatározása, mint minden hallstadti kard, aelyek a Krisztus előtti évezred első feléből származnak. Azon óhaját fejezi ki, hogy bár több ilyen kard kerülne elé, és akkor egy kérdés, mely most még nincs teljesen tisztázva, világosabban állana előttünk, t.i. a középkori kard formának keletkezése. - Nem mondja, hogy a középkor keletkezését mettől számitja; a népvándorlás kezdetétől 375, a nyugot-római birodalom bukásától 476, Teodorich keleti góth királynak halálától 526, vagy Nagy Károly császár trónra léptétől 768, mint azt külömböző történet irók szómitják? Semmi esetre nem tartja hallstadt korinak, a mely átmenetet képez a bronz korból a vas korszakba. Azt hiszi, hogy a kard 75-80 ctm. lehetett és igy sok hiányzik belőle. Mikor a kardot meglelték és feszegetéssel öszszetörték, én és Inczédy Lajos a domb aljóból felszaladtunk, és határozottan állítjuk, hogy a kard bár már összetöredezve, de széthányva nea volt és eredeti fekvésében találtuk. A töredékeket összerakva, a kardnak pengéje csak 38 czentimóter volt, és feltéve, meg nem engedve, hogy 12 czentiméter hosszúság apró törmelékre zúzódott, akkor sem lehetett a penge 50 czentiméternél hosszabb. A felső Styriában Höchencergben talált kard, melyet dr. Hampel a gávai kard analógjának tart, a mi kardunktól a penge rövidségén kivül még abban is külömbözik, hogy a hochenbergi kardnak hosszát nem tudjuk, mert hegye hiányzik, de pengéjének hossza igy is 68 czentiméter, míg a