Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

Katóhaloa létesült. Ezen Katóhalomtól mintegy 2-3 kilométer távolságra, (láva község belterületének nyugoti végéhez közel, meredek magas parton, melynek alját hajdan a Tisza nyalta, pár méter mólyaógben verem ásás alkalmával 1878-ban több egymásba nyiló szobácskákra akadtak, melyeknek ajtófelei még felösmerhetók voltak. Ezen szobákban találtak egy keleti izlésü magas vassisakot, mely olyan forma csúcsban végződött, mint a herpályi, és a Szabolcsmegyei kékcsel paizadudor. Â sisaknak alsó szélét korona alakulag egy 4-5 cm. széles pánt képezte, melynek felső azéle nea egyenes vonalt képezett, hanem 8 félkörrel határolódott. A sisak csúcsától a félivek összeszögelléséhez egy-egy éles vonal futott le, mely a sisak oldallapjainak találkozási vonalát képezte. Találtatott itt egy leczfu.ro is, melynek a mai kulcsokéhoz hasonló fogantyúja egy darabban volt a fúróval kovácaolva. Pár decziliternyi megszenesedett rozsszem is találtatott. Ugyan itt leltek nyolcz külöaböző ép kályhafiókot is, melyek közül egyik domborművű, egymással viaskodó pávával van diszitve. Az egyik páva kétfejű, és miután hoazszu farka a 20 cm. azéle8 kályha fiókra kinyújtva el nem fért volna, a művész azt két ágra osztotta és visszafelé hajlította. A tollak visszájára forditva fedik egymást. A másik egyfejü, szemben álló pávának búbjáról, a madárral egy hosszúságú, gyöngyvirág alakú egy szál toll nyúlik hátra. A kályhafiók belül füstös, tehát használatban volt. Egy másik, belől nem füstös, szintén négyszögletü 18 1/2 ctm. szélea, 20 ctm. magas és 5 ctm. mély kályha fiókon két domborművű stylizált szŐllŐtő három fürttel van alkalmazva. A két alsó végei között egy összenyomott M. alakú betüjegy van. Egy harmadikat, melynek szája négyszögű és 18-20 ctm. széles, mélysége pedig 9 ctm. kúpján pedig egy köralaku 84 milliméter átmérőjű Sima lapu kúpban végződik,