Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

1 chabionazerü kőkorszakot muzeumunkban mintegy 80 balta, véső, és sok száz obsidian és kova-kés, ilyennek töredékei, és nyílhegyek képvieelik. Félben maradt nyéllyuknak fúrása bizonyítja, hogy ilyen tárgyak nem csak behozattak, de itt is készültek. Érdemes volna meghatározni a kőzeteknek legközelebbi leihelyeit, ahonnan a vármegyénk területén készült kőeszközök anyaga származhatott. Világosságot vethetne e kérdés földerítése ax akkori kereskedelmi közlekedés irányára. Az úgynevezett hallstadti kornak nyomai, a La Tens korszaknak pedig ösöne ven nálunk. Nyíregyháza belterületén ée közvetlen közelében több négyszög kilométer területen alig van pont, ahol La Téne korszaki égetett csontokat tartalmazó hamwedrekre nem akadnánk. Szen úgynevezett La Tène kultúra azonban az én szerény nézetem szerint nea a leuchateli tó északi csúcsán Marin nevü fala közelében levő csekély viz tájékáról /amilyen természetű helyeket ott mindet La Tène-nek, nálunk a Tiszaháton Langonak neveznek/ került hozzánk, hanem megfordítva. Meg lehet, hogy ezen állitáaom nem igaz, de legalább is valószínű. A nyíregyházi közvágóhíd, az egy egész lovas ezred réssére egy millió forintnál többe került laktanya, a Lichtmann Dezső által létesített aertéahizlalő, dr.Trajtler Somának a vasúti indóház közelében levő azőllőtelepe, a pazonyi utczának óazaki vége egymástól több kilométer távol-