Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. (Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Budapest, 1958)

Előszó

Egész fiatalsága alatt egyetlen, gyermekkorból eredő, szerelemmé változott nagy érzés kötötte le egy Reviczky-leány iránt, akinek szüleihez szüleit rokonság és régi bensőséges barátság fűzte. Az úszás, evezés, turisztika,utazás a szenvedélyei közé tartozott. Néhányszor komoly veszedelembe is sodródott. Egyszer Rosatzba rándultak ki csolnakon. A Duna sebes árja Jósát ladikostól a vízimalmok alá sodorta.Nem volt más segitség, mint fejest ugrani ruhástól ós a vizfenéken kiúszni a veszélyes zónából. Egyik legkedvesebb medikustársát Rákosi Bélát 1861-ben meglátogatta Triesztben. AndráB "tengerre magyar" jelszóval kiúszott a nyilt tengerre. A kissé háborgóé vizén az apály messze sodorta a parttól, de visszafelé már nem tudott megbirkózni az árral és a hullámokkal. Jó gondolata támadt,hátára fekve pihente ki magét és a dagállyal partra is került. Visszakerülve Bécsbe, újra csak a Dunára kívánkozott. Háromszor tette meg mér csolnakon az utat Bécsből Pestig. Megalakítja a Bécsi Első Csolnakáző Egyletet. Egy angol társaság felkéri, hogy egy viziturára legyen az expedíció vezetője. Jól érzi magát a társaságban, az ut jóval hosszabb ideig tartott, mint tervezte. Bécsben közben az a hir terjedt el róla, hogy a Dunába veBzett. Pestre megérkezve, a "Wanderer" cimü bécsi újságból értesül, hogy őt halottnak vélik és a magyar diákság két nap múlva az Alser külvárosi plébánia templomban érte rekviemet mondat. Vasúton utrakelve, idejében érkezik meg a gyászistentiszteletre és barátai legnagyobb álmélkodására az első padban hallgatja végig saját rekviemét. Jósa András 1864-ben medicináé doctor lesz. Alorvoskodik a döblini tébolydéban, majt* Skodához a modem belgyógyászhoz kerül mint asszistens. Ekkor történt, hogy a betegesgeskedő Erzsébet királyné elhivja magához Skodát.A pro-