Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Régészet - I Nagy Márta: Egy késő bronzkori település szerkezetének bemutatása Nyíregyháza-Oros, Mega Park lelőhelyről. Előzetes jelentés

L. Nagy Márta (VII. tábla 2-8.). Ezek az objektumok a késő bronzkori településeknek általános tartozékai (D. Matúz 1997. 211-213., V. Szabó 2004. 139., Bejinariu 2009. 187-189.). Gödrök, kutak A településen lévő gödrök átlagosan 50-70 cm mélyek, kör alaprajzúak, egyenes falúak (VI. tábla 6-8.). E típusnál két alkalommal sikerült megfigyelnünk kitapasztás nyomát. Funkció­juknál felmerülhet, hogy az állati takarmány tárolása használhatták (V. Szabó 2004. 139.). Méhkas alakú gödör több (60 db) került elő a településen, de kitapasztás nyomát csupán egyetlen esetben sikerült regisztrálnunk. Itt a gödör alján, a vastag tapasztás közepén egy tojásdad alakúra megmun­kált kő feküdt. 9-10 gödörnek az aljnál 1-3 cm vastagságban kiégetésre utaló koromrétegeket do­kumentáltak az ásatók. Ezekben az esetekben felmerülhet az élelemtároló funkció, különösen, hogy néhány helyen ezek a méhkas alakú gödrök kis területen koncentrálódtak a házak közötti részeken. Hasonló példát ismerünk Nyíregyháza-Pazonyi út, Tesco és Shell üzemanyagtöltő állomás lelőhely­ről (Nagy 2007. 130.) és Poroszló-Aponhátról (V. Szabó 2004. 10. kép 2.). Előkerült néhány olyan nagy gödör, illetve gödörkomplexum (főként házak szomszédságában), amelyekből nagy valószí­nűséggel a fal tapasztásához vagy a kerámia készítéséhez szükséges agyagot bányászták ki (hasonló Jánoshida: V. Szabó 2004. 1. kép 2). Meglehetősen sok gödörben (43 objektum) volt nagyobb meny­­nyiségű paticstöredék,10 közöttük vesszőfonat lenyomatos és ívelt darabok, melyek házak felépítmé­nyéhez tartozhattak, illetve padka, esetleg kemence felületét boríthatták. Szintén gödrökből kerültek elő az őrlőkövek, illetve azok töredékei, melyek a mezőgazdasági tevékenység fontos bizonyítékai. A gödröknek nem csupán profán funkciója lehetett. Számos olyan objektumot tartunk szá­mon, amelyekbe egyértelműen rituális céllal helyeztek emberi maradványokkal (Urák-Marta 2011., Király 2013. 36.), edényeket, állatcsontokat, őrlőköveket (L. Nagy 2012. 255-259.) vagy fémdepókat (193., 2196., 2550. objektumok). A településen belüli rituális tevékenységre számos lelőhelyről ismerünk példát ebből az időszakból (Kalicz-Koós 1997. 69—70., Marta-Bejinariu— Sana-L. Nagy-Berendi 2010. 203., Szeverényi-Priskin-Czukor 2014. 40., 44.). A függelékben leírt négyszögletes átmetszetű, csapolással összeillesztett deszkaládával bé­lelt kút (Vili. tábla 11., 13.) a hazánkban eddig ismert késő bronzkori kutak között nem ismeretlen típus (Horváth-Szilas-Endrödi-Horváth 2001. 121.4. kép, V. Szabó 2004. 140.). Emellett még előkerült néhány igen mély gödör, melyek esetében felmerült a kút funkció, bár ezekben épített struktúrát nem lehetett megfigyelni. Árkok, erődítések A települést északról - ahol nem volt természetes védelme - két, párhuzamosan futó árok vette körül, melyek nyugati oldalról is lehatárolták. A településen átfutó egykori patakmedernél ter­mészetesen mindkét árok vonala megszakad a patakmeder szélességében. A belső, szélesebb árok a település központi, legmagasabb platóján lévő legintenzívebb településrészt, valamint az ezen kívül eső területsávot övezte, ahol az épületek nagy része található. Az ezzel párhuzamosan, tőle északra 100 méter, nyugatra már csak kb. 30 méter távolságra lévő, valamivel keskenyebb árok szolgálhatta a településen belül lévő állatállomány védelmét a település életének egy szakaszában. Ezen a kül­ső árkon kívül az északi részen már csak egyetlen objektum került elő (a 34 karperecét rejtő 2196. gödör), viszont a település délnyugati részén ezen az árkon kívül is jócskán akadtak késő bronz­kori gödrök, árkok, sőt nem egy objektum vágta a külső árkot. A belső árok (517., 4572., 4970. 10 Több esetben megfigyelték, hogy akár 5-30 cm vastagságban is előfordultak a paticstöredékek. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom