Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése azonban nem egyéni, hanem lajstromos, azaz pártlistás szavazást írt elő. Ez lehetővé tette, hogy a liberális pártok és az MSZDP által biztosan megnyert mandátumok mellett, a kormányt támogató jobboldali szavazatok se vesszenek el, hanem azokat Wolff Károly Keresztény Közösségi Pártja öszsze tudja gyűjteni.3 A március 31 -ei kormányülésen a belügyminiszter előterjesztése alapján több olyan kérdésről döntöttek, amelyek a választásokra való felkészülést szolgálták. 8 vármegye kérése alapján az „üresedésben lévő költségvetés Heg rendszeresített” több mint két tucat állás betöltéséhez hozzájárultak. Klebelsberg azt is előterjesztette, hogy az 1921/1922. évi költségvetési előirányzatban a nemzetgyűlési képviselőválasztásokra félretett 10.000.000 koronából az 1921 őszén az ún. Baranyai-háromszögben megtartott és az időközi választásokra fordított pénzek miatt már csak kb. 1,5 millió korona maradt. Ezért azt kérte a minisztertanácstól, hogy a mostani nemzetgyűlési választásokra 30 millió póthitelt engedélyezzen a belügyminisztériumnak, mert annak összes kiadása az államkincstárt terheli. Azt is kérte, hogy minisztériuma „ügyfélforgalmának nagyarányú növekedése miatt” - a tárcaközi bizottság hozzájárulása alapján - 12 napidíjast felvehessen. Kérte a kormány tagjainak hozzájárulását, hogy az „államrendőrség őrszemélyzetének alsó fehérneművel való ellátása céljából” mintegy 16 millió koronát, a budapesti rendőrtartalék és a folyamőrség ruházati és lábbeli szükségletére pedig a még arra szánt 17,5 millió koronát is utalványozhasson. Klebelsberg és Bethlen e lépésekkel elsősorban az állami és az erőszak-apparátusban dolgozók helyzetén akart javítani. Ezzel is a választások előkészítésébe való aktívabb bekapcsolódásukat kívánták elérni. A felgyorsult infláció miatt fogyatkozó állami bevételek növelése érdekében viszont újból felemelték az ún. kiviteli illetéket, amelyet minden exportálandó árura kivetettek. Nagyatádi és hívei követelésére ugyanekkor kinevezték az Országos Földbirtokrendező Bíróság (továbbiakban. OFB) még hiányzó tagjait is. Ennek következtében az intenzivebben kezdte tárgyalni az addig igencsak lassan haladó ügyeket.4 IV. Károly halála és a kampány E választási előkészületeket IV. Károly április 1-jén Funchalban bekövetkezett váratlan halála megzavarta. A király haláláért ugyanis a legitimista ellenzék a kormányt tette felelőssé. Állították: ha 1921. november elején a detronizációt nem mondták volna ki, és ha a kormány több pénzt biztosított volna a királyi család megélhetésére, akkor IV. Károly nem fázott és nem halt volna meg. Ennél még veszélyesebb volt a legitimista ellenzéknek a király halálhíre után kiadott proklamációja. Ebben a legitimisták Ottó főherceget, IV. Károly legidősebb fiát máris „jog szerinti királyuknak tekintik, ha vis major akadályozza is megkoronázást. ” Az erről szóló plakátokat a budapesti rendőrség begyűjtötte, a főügyészség pedig az erre vonatkozó törvények és rendeletek alapján vádat emelt az azt aláíró legitimista politikusok ellen. A szabad-királyválasztók ugyanis joggal ragaszkodtak az 1921. évi XLVII. te. értelmében a Habsburg-ház detronizációjához. A kormány kijelentette, hogy az 1921. évi XLVII. te. alapján áll, és a legitimista ellenzék proklamációjának terjesztését büntetendő cselekménynek minősítette. így félő volt, hogy a király halálával beállott közjogi helyzet értelmezése a választási harcban a legelkeseredettebb küzdelem egyik fő kérdésévé válik. A kormány és a legitimisták közötti ellentétek kiéleződésének tompítására Csernoch János bíboros hercegprímás és Haller István közvetíteni próbált. E megegyezési kísérlet azonban az Andrássv -Friedrich-párt teljesíthetetlen feltételei miatt nem jött létre. Egy Bethlen - Andrássy 3 Világ 1922. IV. 4. 6. 4 MOL-K. 27. Minisztertanácsi jkv. 1922. 111. 31. 257
