Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - I Nagy Márta: Egy késő bronzkori település szerkezetének bemutatása Nyíregyháza-Oros, Mega Park lelőhelyről. Előzetes jelentés
Egy késő bronzkori település szerkezetének bemutatása Nyíregyháza-Oros, Mega Park lelőhelyről Az objektumokhoz köthető bronztárgyak mellett a településen fémkereső műszerrel18 is nagy mennyiségű bronztárgy került felszínre. Ezek szóródása nagy (4. kép), a bronztöredékek gyakorlatilag a település egész területén megtalálhatóak. Két helyen észlelhető sűrűsödés: az egyik az egykori vízfolyás medre melletti területen, a másik pedig a település keleti szélén, mindkét esetben a belső árkon belül. Hasonlóan nagy mennyiségű bronzlelet került elő a Gáva kultúra baksi településén (V. Szabó 2011.93-95., 97-100., 103.). Az egyik aranydepót a település szélén helyezték el, ami gyakori szokás a Gáva kultúra településein (Mozsolics-Hegedüs 1963. 252., Kemf.nczei 1982. 73-78., Németi 1990. 32., Kobaly 2007. 592-599., Marta 2009. 226.). Egy esetben tudtuk megfigyelni, hogy egy kb. 70 méter átmérőjű körön belül volt egy-egy edény és bronzdepó (hasonlóan a baksi településhez: V. Szabó 2011. 104.), valamint gödörbe helyezett csontváz. A kerámia- és a fémleletek elsődleges vizsgálata alapján a késő bronzkori település élete a Hajdúbagos-Ceháluf csoport későbbi fázisának idején kezdődött és folytatódott a HA1 periódusban, valamint a kurdi szintre datált bronzdepó szerint tartott egészen a HA2 időszakig. Idő- és térbeli legközelebbi párhuzama a tőle néhány km-re délre fekvő Nyiregyháza-Oros, „Úr-Csere”, valamint a Nyiregyháza-Pazonyi út, Tesco és Shell üzemanyagtöltő állomás lelőhely azzal az időbeli különbséggel, hogy a Mega Park leletanyagában nem csupán feltűnik néhány jellegzetesen Gáva stíluselemet hordozó kerámia, hanem egyértelműen és nagy számban már jelen van. A betelepültség intenzitása A lelőhely egyértelműen a zárt szerkezetű vagy intenzív települések kategóriájába sorolható. Ezt alátámasztja egyrészt az a nagyméretű árokrendszer, amely a települést a kevésbé jól védhető részeken körbevette, valamint az is, hogy a megkutatott területen mindenütt nagy volt az objektumsűrüség, bizonyos helyeken pedig kiemelkedően nagy. A település 13 hektárnyi feltárt területét három zónára lehet felosztani: 1. A legintenzívebb betelepültség a déli részen a legmagasabb dombhát, melynek csak kb. 10-15 %-a esett a feltárás területére, az is a dombhát északi, északnyugati csücske. Ezen a részen egyértelműen látszik, hogy itt van a legnagyobb objektumsűrűség. E terület fontosságát mi sem jelzi jobban, minthogy nyugati oldalról az árokrendszer belső árka határolta, keleti oldalról pedig természetes védelme volt: itt húzódott a települést észak-déli irányban átszelő egykori vízfolyás. 2. A következő zóna betelepültsége az elsőhöz képest kevésbé intenzív, viszont itt található a feltárt épületek nagy része. Ez a zóna az előző magas dombháttól északra és északkeletre lévő, valamivel alacsonyabban fekvő nagy terület, mely még a települést határoló belső árkon belül van. E területet teljesen lehatárolja nyugati és északi oldalról a belső árok, keletiről szintén természetes védelmet élvezett: itt mocsaras terület húzódik. A mocsaras rész kezdeténél az árkok nem folytatódtak: itt feleslegessé váltak. Ezt a területet két részre osztja az észak-déli egykori patakmeder, melynek vonalában egyáltalán nem került elő objektum. 3. A harmadik zóna betelepültsége meglehetősen gyér, ez a belső és az ezzel párhuzamosan futó külső árok közötti terület. Északi felén négy épület található, a délnyugati részén kizárólag csak gödrök és árokszakaszok vannak, melyek a külső árokszakaszon túl is megtalálhatóak. A gödrök között vannak rituális jellegűek (248., 573., 1050., 1194. edénydepó, 322. gödörben talált csontváz). Az itt futó árokszakaszok talán kisebb egységeket jelölhettek ki, melyek funkciója jelenleg még ismeretlen. 18 Bácskái Istvánnak ezúton is köszönetét mondok a feltárás során nyújtott segítségéért! 77
