Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Recenzió

Cristian Virág (ed. by): Neolithic cultural phenomena in the Upper Tisa Basin főleg szórványos tárgyakat tartalmaztak, kevés volt közöttük a festett áru; bár ez az arány más ténye­zőktől is függhet (vö. Makkay 2014., nagyon kevés festett áruval). A pontos adatokkal dolgozó tanulmány 10. jegyzetéhez megemlítem, hogy a Szatmár 1 és II terminológia bevezetése annak idején nem tévedés eredménye volt részünkről, hanem egyszerűen annak a jelzése, hogy a legkorábbi Szabolcs-szatmári neolitikumról van szó, amelynek kétségtelen összefüggési voltak mind a Körös kultúrával, mind a területről akkor már jobban ismert AVK-val. Nem kellene elfeledni vagy akár tudni is lehetne arról, hogy az első kifejtéshez szolgáló leletek te­repjárási cserepek voltak Nagyecsedről, és semmi más. Azután jöttek Méhtelek 1973-ban gyűjtött (majd csak később és két részletben kiásott) cserepei. Arról nem tehettünk, hogy a kérdéssel rövi­desen gyakran foglalkozó kollégák sem a kérdés lényegét nem értették meg, sem a vonatkozó lelet­anyagokat nem ismerték. A megismerés céljából két évtizedig Budapesten őrzött méhteleki (resta­urált) kerámiát például egyetlen kritikus bíráló soha nem látta, amíg az Úri utcában volt, főleg nem tanulmányozta. Közéjük tartozott például Bóna István, aki mégis bátran vállalkozott arra, hogy a vonatkozó kérdésekről, a gazdag festett méhteleki kerámiáról és hasonlókról írjon (részletesen lásd Makkay 2004. 37^14., Makkay 2009.16-25.). A rend kedvéért megemlítem, hogy a Bóna által vizs­­gálgatott gazdag méhteleki festett kerámia nem más, mint az, amelyet immáron akár Szatmár vidé­ki, akár Piskolt I árunak nevezünk, egy időszakában gazdag AVK típusokkal (lásd fentebb!). Ismét más kérdés Csengeri Piroska 11. lábjegyzetében az a tucatnyi név, amelyet teljes joggal felsorol az AVK-ra alkalmazott szlovák, lengyel, ukrán stb. terminológiák sorából. A nevek ilyen tobzódása fö­lösleges és zűrzavarhoz fog vezetni. Alkalmasint bele kellene nyugodni abba, hogy erről az AVK kerámiáról még maga J. Lichardus sem tudott, amikor 1961-1962-ben - magyarországi látogatá­sa és Kalicz N.-nel való találkozása után - csalfa módon sebesen megírta cikkét az Archeologické Rozhledy számára, hogy minket megelőzzön (Lichardus 1964.). Sit tibi terra Slovaca levis\ - mint temetésén J. Vladár mondotta volt. Nagyon kedves édesanyja székesfehérvári lány volt, de mikor Ján 1970-ben a vonaldíszes konferencia alkalmából Székesfehérvárott járt, nem akarta megkeresni a szülőházát. Az AVK egyébként nem nacionalista vagy soviniszta név, hiszen Európában sok Alföld van (van pl. Nederland, amit németül is Niederlandnak hívnak, magyarul fura módon meg Németal­földnek. N.b. a sok-sok Hollandiátjárt magyar diák - Misztótfalusi, Apácai - nem tudott volna kü­lönbséget tenni hollandus és germanus között?) Csengeri Piroska érdekes cikke (pp. 127-160.) eddig jórészt ismeretlen északkeleti lelőhe­lyekről hoz gazdag és szép festett kerámiát, amelyek között szép számmal vannak eddig ismeretlen AVK formák is (például Pl. 61 a—b). K. Piatnicková tanulmánya a már felemlegetett keleti vonaldíszes kerámia (Eastern Linear Pottery culture) kelet-szlovákiai leleteiről szól, sajátos kronológiai beosztásokkal és származási el­képzelésekkel. A fejlődés elején valami vastag falú Proto-Linear Pottery állna (Kosice-Cerveny Rak), amelyet Barca III követne, a Körösöktől északra elterülő régióban (p. 162.). A szerzőnő több­nyire zavaros következtetéseit a magam részéről nem tudom követni. Ilyen például az a tétele, amely eredetileg Lichardustól származik, és amely a Domica-barlang néhány festett darabjában Sesklo ha­tásokat (!) vél felfedezni (p. 167.). Piskoltról, a régi magyar nevén Kincsveremnek nevezett helyről apró kincseket tártak fel vagy inkább gyűjtögettek évek hosszú során, 1970 óta (J. Németi - A. N. Hágó). A kis agyagtár­gyak között van szinte minden: néhány agyagfigura mellett cserepek festett emberalakkal, oltárkák, agyagkanalak, karperecek, nehezékek, agyagkorongok, sőt talán tokenek (p. 195.) és sok minden más apróság, A tokennek (calculus is) nevezhető tárgy esetében a szerzők nem hivatkoznak ábrára, de ettől függetlenül a feltevést nem tartom elfogadhatónak. A kollekció kiemelkedő darabja egy fes­tett AVK idol (Pl. II: 1-2), kár, hogy az alatta látható festett töredék ábrázolása a rossz fényképen 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom