Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Művészettörténet - Madár Ximena: Az egykori nyíregyházi pénzügyi palota építéstörténete
Madár Ximena téglának, cserépnek, kályhának és egyéb rendelkezésre álló anyagnak előállítási áron való felajánlását kívánta a várostól. Cserében vállalta, hogy a palota építési munkálatait a helybéli iparosságra bízza, enyhítve ez által a városban amúgy is nagy mértéket öltő munkanélküliségen, továbbá azt, hogy a Pénzügyi Igazgatóság akkori székhelyéül szolgáló épületet (volt Barzó ház) felszabadítja és átadja a városnak.2 Ettől az időponttól kezdve az építésre vonatkozó városi intézkedések jelentős mértékben felgyorsultak. Hová építik az új pénzügyi palotát? A város minden erejével támogatni kívánta az új pénzügyi palota létesítését, hiszen ez újabb kereseti lehetőséget jelentett a városlakók számára, továbbá ettől várták a lakásínség némi enyhülését. A telek átadása és az építkezés elindítása azonban nem ment gördülékenyen. Az új pénzügyi székház építéséhez a városi tanács januárban több telket felajánlott a pénzügyigazgatóságnak. Első körben a Zöldség téren (ma Szabadság tér) lévő beltelket, majd a Jósa András utca és Károlyi tér (ma Benczúr tér) sarkán, valamint a Kállay utca és Honvéd utca sarkán lévő beltelkeket.3 Szóba került a Széchenyi út és a Károlyi tér sarkán lévő telek is, de ezt - méretei miatt - csak azzal a kikötéssel engedte volna át a város a pénzügyi kormányzat számára, ha ott a „pénzügyigazgatósággal együtt a postaigazgatóság palotája is elhelyezhető volna".4 A pénzügyminiszter kezdettől fogva a Széchenyi úti telket preferálta, ám a városnak más tervei voltak az adott területtel. Ide szerették volna építeni a kultúrpalotát, és mivel a pénzügyigazgatóság és a postaigazgatóság együttes építkezése valószínűtlennek tűnt, nem vették véglegesen tervbe ezt a helyszínt és inkább a Zöldség téri telek átadását szorgalmazták.5 Úgy gondolták, hogy a pénzügyi palotának a Zöldség térre építése fellendítené az adott városrészt, és a magánszemélyeket is építésre, portáik tisztán tartására ösztönözné.6 A pénzügyminisztérium azonban nem tágított és leiratban jelezte a városnak, hogy bár fekvésénél fogva a Zöldség teret alkalmasnak tartja az új pénzügyi palota megépítésére, a jelzett telek beépítésének „nehezen leküzdhető akadályai vannak”, ugyanis arra már nem alkalmas, hogy ott a pénzügyi hivatalok elhelyezése mellett az 1 négy szobás, 4 három szobás, 2 két szobás és 9 egy szobás pénzügyőri lakás is megépüljön. Kérte továbbá a várost, hogy tegye lehetővé a Széchenyi utca és a Károlyi tér sarkán lévő beltelek felajánlását, hogy ott egy kétemeletes, monumentális épületet létesíthessenek.7 Márciusban valóságos mozgalom indult meg a pénzügyi palota Széchényi útra helyezése érdekében. Városlakók, városatyák, újságírók és építészek igyekeztek meggyőzni a Nyírvidék olvasóit arról, hogy az új pénzügyi székház számára az Állami Jegyintézet épületével szemben lévő Széchenyi úti telek felel meg a legjobban. Az érvek között szerepelt a többi között az a tény, hogy bár arra a helyre a városvezetés a kultúrpalotát tervezte, ennek a tervnek a kivitelezésére egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi források, másfelől fontosnak tartották, hogy az új pénzügyi palotát a város főforgalmi útvonalába építsék, hogy az a vármegye különböző pontjairól 2 SzSzBML V.B. 77. III. 1070/1923. 39067. 3 V.B. 72. Kgy. 79/1924 K: 2624/1924. 4 Nyíregyházán új pénzügyi palota épül. Nyírvidék XLV: 14. 1924. január 17. 4. 5 Hová építik az uj pénzügyi palotát? Nyírvidék XLV: 26. 1924. január 31.2. 6 Tavasszal megkezdik az uj pénzügyi palota építését. Nyírvidék XLV: 39. 1924. február 16. 3. 7 SzSzBML V.B. 77. 111. 1070/1923. 9137. 288
