Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Vas János: Jósa Jolán (1881-1950)
Vas János Február 26-án jelent meg a sokakat megdöbbentő hír: „Jósa Jolán a lap illusztris munkatársa” férjhez ment dr. Viciu Quintilius román főhadnagy, székelyhídi főszolgabíróhoz.25 Akkor, amikor a megszálló, a várost kifosztó román katonaság kivonult, és megjelent a kétnyelvű Proclamatie, amelyben magukat magasztalják és a magyarokat fenyegetik. Ez felért egy hazaárulással! A polgári esküvőről csak egy násznagy nevét közük: Lazarescu román ezredesét. Ettől kezdve Jósa Jolán nevét a Nyírvidék hosszú éveken át le nem írta, kivéve 1925. április 26-án dr. Dohnál József gyászjelentését.26 Az abban foglaltak szerint két gyermek - Tibor és Andrea - édesanyja. Van egy arra utaló adatunk, hogy a híres búcsújáró kegyhely, Máriaradna (az Arad megyei Lippa része) iskolájában tanított (Kozma 2009. 9-10.). Amikor 1934-ben apjáról szóló könyvét írta, egy hozzá intézett levél alapján még második férje nevét viselte és Nagyváradon lakott (Jósa-Ulrich 2005. 155.). Később román férjétől is elvált és közös gyermeküket, Andreát Magyarországra hozta. Dr. Dohnál Jenő néhai nyíregyházi gyermekgyógyász főorvos Münchenben élő 87 éves leánya - Mártha asszony, Jósa András dédunokája - visszaemlékezése szerint Andrea hosszabb ideig lakott náluk Nyíregyházán; bizonyára mikor anyja a fővárosban dolgozott. Nem szívesen volt a rokonoknál, fiatalon menekült egy házasságba Szabados Béla (1894-1970) budapesti szobrásszal, aki közel 30 évvel lehetett idősebb nála. Amikor elváltak, az asszony Brazíliába ment, ahol egyetemen tanított.27 Jósa Jolán neve 1934. október 6-án tűnik fel újra, amikor a Nyírvidék apja születésének 100. évfordulójára írott könyvét - amelyre a vármegyei vezetés kérte fel - méltatja.28 29 A kötetről később több ismertetés jelent meg, például az Új Időkben, a Napkeletben és a Pesti Naplóban}4 1936-ban Jósa Jolán hetilapot indított Nyírség címmel (László 2002. 233.). Az év decemberében a Magyar Rádió leadta az Irinyi János életéről szóló Magyar Láng című hangjátékát.30 Néhány hónappal később a Bessenyei Kör Irodalmi Szakosztálya által szervezett délutánon szintén Irinyiről tartott előadást,31 melynek szövege Egy a sok címmel megjelent a Szabolcsi Szemlében,32 1938. március 5-én sugározta a Magyar Rádió Deszkától deszkáig című hangjátékát Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója rendezésében; olyan neves színészek szereplésével, mint Csortos Gyula, Uray Tivadar, Tőkés Anna.33 A mű főhőse Kelemen László (1762-1814) műfordító, a magyar hivatásos színjátszás tragikus sorsú alapító igazgatója.34 Egy Jósa Jolán munkáját méltató írás úgy jellemzi őt, hogy „ ügyes kézzel tudja megfogni a történelem különleges hangját. ” Emlékeztet felolvasásaira irodalmunk, tudományunk elfeledett nagyjairól a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályában.35 További ismert rádiójátékai: Lavotta, Kárpátalján és Szent László király. Előbbiről így tudósított a helyi lap: „Jósa Jolánnak, a Nyíregyházán köztiszteletben álló írónőnek hangjátékát közvetítette ... 13-án este ...a budapesti rádió ... Lavottáról, a magyar muzsika egyik legnagyobb alkotójáról szólott. ”36 A Szent László király című hangjátékot 1942. május 3-án 19 óra 20 perckor sugározta a Budapest I. 25 Nyírvidék XLl: 46. 1920. február 26. 3. 26 Nyírvidék XLVI: 94. 1925. április 26. 2. 27 Frau Mártha Leitner (született Dohnál Mártha) szerzővel folytatott telefonbeszélgetése alapján. 28 Nyírvidék II: 227-228. 1934. október 6. 6. 29 FIámos György írása Új Idők XLII: 20. 1936. május 10. 737., Marék Antal ismertetése Napkelet 15: 8. 1937. augusztus 1. 547-549., Pesti Napló 87: 96. 1936. április 26. 70. 30 Budapesti Hírlap 56: 288. 1936. december 17. 10. 31 Nyírvidék V: 26. 1937. február 2. 4. 32 Szabolcsi Szemle IV: 1-2. 1937.2-13. 33 Pesti Napló 89: 45. 1938. február 25. 19. 34 http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/kelemenelet.htm 35 Nyírvidék Wl: 56. 1938. március 10. 4. 36 NyirvidékW: 85. 1937. április 17. 3. 284
