Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Sipos József: A Bethlen-kormány és az 1922-es választások előkészítése
Sipos József A kormány és a legitimisták közötti megállapodás elmaradása, az április 6-ai IB-n történtek, a további jelölések, de különösen a földreformhoz kapcsolódó vagyonváltság pénzügyi rendeletének jelentős módosítása - amely, mint láttuk nagy eredménye volt a Nagyatádi-csoportnak - megnyugtatta a parasztvezért és szabad-királyválasztó híveit. Ezzel lehetett szoros összefüggésben, hogy az 1B értekezletén - eredeti tervétől eltérően - Kovács J. nem mondta el azt a beszédét, amelyben elsősorban a választások vezetése miatt élesen kritizálni akarta a kormányt. Azt tervezte, hogy amennyiben nem kap kielégítő választ, bejelenti kilépését a kormánypártból. Mindez azonban elmaradt. Ehhez hozzájárulhatott, hogy az IB eredeti tervétől eltérően nem Derecskén, hanem Kovács J. kívánságának megfelelően régi kerületében, Enyingen jelölte. Ő ugyan még mondogatta, hogy továbbra is kitart az elégedetlenkedő kisgazdák mellett, ezt azonban azok vezetői már nem hitték el neki. Őket viszont nem elégítették ki ezek a kompromisszumos eredmények, ezért folytatták szervezkedésüket és elhatározták, hogy a következő hétre összehívják az elégedetlen kisgazda képviselőket és a vidéki szervezetek vezetőit, hogy újjászervezzék a régi kisgazdapártot.22 Ennek eredménye lett, hogy április 11 -én a fővárosban összegyűlt 14 vármegye 60 választókerületi képviseletében 50 küldött, akik megalakították a 48-as Kisgazda-, Földmíves és Polgári Pártot. Ők elfogadták a volt Kisgazdapárt 1921 októberében demokratizált programját. Ebben radikális és demokratikus földreformot, progresszív adózást, az alsóbb néposztályok gazdasági, társadalmi, szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális helyzetének javítását, általános és titkos választásokat, sajtó- és gyülekezési szabadságot, jogrendet és demokratikus közigazgatást követelték. Tehát harcot hirdettek „Bethlen reakciós politikája” ellen. E párhoz 6 volt agrárdemokrata képviselő csatlakozott, akiket nem jelöltek az Egységes Párt hivatalos jelöltjének. De ez már egy másik történet, amelyet egy korábbi tanulmányban már megírtunk (Sípos 2010b.). Valószínűleg az Egységes Párt IB-jének április 6-ai értekezletén született döntés arról, hogy a IV. Károly halála következtében előállt közjogi helyzetben és a legitimisták állásfoglalásával szemben pontosítani kell a párt álláspontját. Erre abból a levélből következtetünk, amelyet Gömbös mint a párt ügyvezető alelnöke április 7-én intézett a párt több közjogi kérdésben járatos tagjához. Ebben arra kérte őket, hogy „ a pártprogramhoz pontok szerint konkretizálva a közjogi és alkotmányjogi részt április tizenkettedikéig megírni és hozzám, a miniszterelnökségre juttatni” szíveskedjenek. E nyilvánosságra került levélből az ellenzéki lapok arra következtettek, hogy Gömbös saját elhatározása alapján most foglalkozik az Egységes Párt programjának összeállításával.23 Ezt másnap a kormánypárti lapok azzal cáfolták, hogy a kormánypárt kibővített programjának szövegezésére már a február 23-án tartott értekezleten bizottságot küldtek ki. Ezért Gömbös levelei nem jelentenek mást, mint az akkori pártértekezlet határozatának végrehajtását. „A pártprogram revíziója pedig szükségszerű következménye annak — írta a Szózat -, hogy a program némely része túlhaladottá vált, másrészt pedig új követelések merültek fel. ” Ezért az IB a választások előtt már e „korrekciókkal akar a nyilvánosság elé lépni. Nincs tehát új programról szó, csak időszerű módosításokról. ” E módosítási tervezeteik előterjesztésére a párt közjogász tagjain kívül még felhívást kapott dr. Négyessi László a párt kulturális, Iklódy-Szabó János a közigazgatási, Schandl Károly a mezőgazdasági és Tankovics János a párt kisipari programjának kiegészítésére.24 E hírek politikai körökben feltűnést keltettek. Megállapíthatjuk, hogy a kormány és a legitimisták közötti megállapodás meghiúsulása után, Andrássyék határozott fellépésével szemben szükségszerű volt, hogy az Egységes Párt is pontosítsa a közjogi kérdésekben vallott álláspontját. Ezt 22 Világ 1922. IV. 7.3. 23 Világ 1922. IV. 8. 1. 24 Szózat 1922. IV. 9. 5. 264
