Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Helytörténet - Holmár Zoltán: Az 1920. évi nemzetgyűlési választások Nyíregyházán
Holmár Zoltán kérdés és éppen ezért látjuk szívesen a jelölt úrnak egyébként is érdekes és Európa-szerte jól ismert alakját.”* Nyíregyházát összesen tizenöt választókerületre osztották fel. A legtöbb szavazó a XII. kerületben volt (1139 fö), míg a legkevesebben (mindössze 866-an) a XIII. kerületben.8 9 Nyíregyházán a választásra jogosultak 14856-an voltak. Ez a 43340 fös összlakosság 34%-át jelentette. A választók a szavazataikat végül három jelöltre, Dvorcsák Győző pártonkívüli, Paulusz Márton kisgazdapárti és Andor Endre KNEP-párti politikusra adták. A június 16-án megtartott választásokon egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazati többséget, ezért a két legtöbb szavazatot kapott jelöltnek június 27-én pótválasztáson kellett indulnia. Erre azonban már nem került sor. Budapesten A Nap c. újság június 17-én „Nyíregyházán nem lesz pótválasztás” c. cikkében megírta, hogy Paulusz Márton visszalépett.10 Ezt a hírt ekkor még a Nyírvidék nem tudta megerősíteni, hiszen hivatalosan június 19-én, délelőtt 11 órakor személyesen jelentette be Paulusz Márton Tóth Pál törv. bíró választási elnöknek a visszalépését.11 12 Ezzel Dvorcsák Győző lett Nyíregyháza egyhangúlag megválasztott nemzetgyűlési képviselője, akinek június 27-én ünnepélyes keretek között átadták a város mandátumát. Erről az eseményről a Nyírvidék június 29-i számában részletesen beszámolt: „ Vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyesen adták át a mandátumot új képviselőnknek. Már jóval 11 óra előtt hatalmas tömeg várakozott a Városháza nemzeti színű lobogókkal feldíszített erkélye előtt az ünnepélyes átadásra. Tóth Pál választási elnök beszéde nyitotta meg az ünnepséget, melyben röviden ismételve a választási eseményeket és annak eredményét hazaszeretettől izzó szavak kíséretében adta át a mandátumot. A választási elnök után Mikecz Dezső ny. alispán udvari tanácsos üdvözölte Dvorcsákot és a magyar nyelv klasszikus patinájából csillogó mondatokban rámutatott a mi hazánk Csonka Magyarország vérző sebeire, melyeknek orvoslására és jogtalanul elvett ezredéves tradícióval szentesített Kárpátok koszorúzta magyar föld újbóli egységesítése feladatként áll most Dvorcsák előtt. Röviden válaszolt az üdvözletre képviselőnk, de beszédében benne volt minden, amit magában kell foglalnia egy ily pillanatban elhangzó beszédnek. Szent eskü volt az, melyet a hazaszeretet oltáránál tesz le a harcba induló. A mi nemzetünk fiának felsíró zokogása volt az a magyarok Istenéhez. Dvorcsák beszéde után a sokaság a Himnuszt énekelte. Este nyolc órakor a Korona Szálló éttermének udvarán Dvorcsákot ünneplő több száz terítékes bankett volt, amelyhez foghatót Nyíregyháza város közönsége még nem látott. A banketten ott volt a város társadalmának csaknem minden representánsa, élükön Dr. Jármy Béla főispánnal. Dr. Bencs Kálmán Horthy Miklós kormányzót, Geduly Henrik püspök gyönyörű beszédben Dvorcsákot, Prok Gyula Apponyi grófot, Vietórisz István dr. Dvorcsák munkatársait, dr. Krisztián Géza Mikecz István alispánt, dr. Hegyi Zoltán Bencs Kálmán polgármestert köszöntötte. Dvorcsák Győző hétfőn reggel elutazott Nyíregyházáról, ahonnan fontos politikai hivatása szólította munkára.”'1 A valóság azonban más volt. Dvorcsák a megválasztása után Nyíregyháza érdekeit nem képviselte, mindössze három alkalommal járt a városban, sőt a parlamenti üléseken is ritkán jelent meg. Túlnyomórészt Párizsban élt, és ott - mint a csehszlovákiai szlovákok szövetségének vezetője -kilincselt a szlovák autonómia elismertetéséért (Cservenyák-Mező 1987. 174.). Az 1920-as választások (3. kép) tehát jól érzékeltették azt a folyamatot, ahogyan a vesztes háború és a levert forradalmak után a hagyományos uralkodó osztály és az ún. középosztály egyre 8 Nyírvidék XLI: 131. 1920. június 11.1. 9 SzSzBML V. B. 71. 10 Nyírvidék XLI: 139. 1920. június 20. 1. 11 SzSzBML V. B. 71. 12 Nyírvidék XLI: 146. 1920. június 29. 2. 250
