Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Lőrinczy Gábor: Újabb adatok Hajdú-Bihar megye avar kori lelőhelyeihez I. Megjegyzések a terület kora avar kori történetéhez
Lőrinczy Gábor északra 3 km-re, a Csíkos és a Kutas értől alig 7-800 méterre, a Csörsz-árok külső sáncának belső oldalánál került elő (Mesterházy 2011.323.). 2.) Ártánd-Platthy M. birtoka (Mesterházy 2002. 26., Mesterházy 2011.319.) Platthy Miklós birtokán 1896-ban gödörásás közben egy férfi és egy ló sírja került elő. Leleteik közül a földbirtokos jóvoltából az alábbiak kerültek a nagyváradi múzeum birtokába. Az emberi váz mellékletei: íj keskeny végű csontlemezei, tarsolyzáró csontlemez, három élű vas nyílhegy, két ezüstlemez töredék (nagyszíjvég elő- és hátlapja?). A lótemetkezés leletei: 4 db, aranylemezzel együtt préselt, rojtos végű bronzveret, 16 db aranylemezzel együtt préselt bronzrozetta, a felszerelésükre szolgáló bronz felszerelő fülek, 3 db, aranylemezzel együtt préselt bronz szíjvég, hurkos fülű vas kengyelpár, karikás végű vas csikózabla. A fiatal férfi9 10 11 sírjának felső rétegéből kerülhettek elő a lócsontok, mivel Cséplő leírása alapján először azokat találták meg. A részleges lótemetkezésre utalnak „ egy lónakfennmaradt csontmaradványai, nevezetesen a fogcsontok, paták stb. ”'° A részleges állattemetkezés csonkolt változatára utalhat a leírás alábbi mondata: „a lólábcsontok csak apró töredékekben maradtak fenn. ” (Cséplő 1896. 413.). A kora avar kori, feltehetően magányos férfisír részleges lótemetkezéssel a községtől délkeletre, a Kutas ér északi vagy déli partját kísérő dombháton kerülhetett elő (Mesterházy 1987. 239., Mesterházy 2011.319. 1. ábra). Kérdéses a temetkezés magányos volta, mivel egy évvel korábban a fiatal férfi sírjától néhány méterre találtak egy ismeretlen korú sírt egy „urnával” (Cséplő 1896. 415-416.)." 3) Bakonszeg-Berettyó folyó (Mesterházy 2002. 35.) Wieseinger Mórtól 1889-ben vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum három, eltérő típusú arany fülbevalót, illetve kettő töredékét. Egy granulációdíszes, nagygömb-csüngős fülbevalót (Garam 1993. 53. Taf. 3: 1), egy másik, egyedi típusú fülbevaló csüngőjének töredékét (Garam 1993. 53. Taf. 3: 2) és egy fülbevaló arany fülkarikáját (Garam 1993. 53. Taf. 3: 3). Az eladótól származó információ szerint a három fülbevaló a Berettyóból került elő. Nehéz elhinni, hogy a három különböző típusú fülbevaló - részben töredékes állapotban - a folyó medréből került elő. Egy reális magyarázat adódik - amennyiben igaznak fogadjuk el, hogy a község területén és a folyóval kapcsolatban kerültek elő a fülbevalók -, mégpedig az, hogy Bakonszeg határában az 1861-ig befejezett Berettyó szabályozáskor az átvágások földmunkái során egy temető sírjait bolygathatták meg, és így kerülhetett elő egy avar temető több sírja. A többi melléklet elkallódhatott (10 évvel a Biharmegyei Régészeti és Történelmi Egylet megalakulása, 50 évvel a debreceni múzeum megalapítása előtt vagyunk!), csak az aranyleletek kerültek - ismeretlen úton - Wieseinger Mórhoz.12 Ő a hallottakat egyszerűsítve adta tovább, így írhatták be a leltárkönyvbe helyesen a község és a folyó nevét, de helytelenül a Berettyó medrét. 9 Cséplő Péter plasztikus leírása alapján „A koponya felső része egészen ép és határozottan szép formájú, noha arczcsontjai kissé kiállók, a rövid homlok kissé hátranyomott’' (Cséplő 1896. 413., Cséplő 1901. 451.). Marcsik Antónia szerint „az ép és jól fenntartott fogsor" juvenilis vagy adultus korú, az „arccsontjai kissé kiállók” kifejezés egy széles arcú (esetleg mongolid), a „hátranyomott” homlok pedig férfira utalhat. 10 Részleges lovas temetkezésként említi Mesterházy Károly is (Mesterházy 1987. 234.). 11 Cséplő néhány évvel később - rosszul emlékezve - ezt a durva „cserépfazekat” a lovas sírhoz tartozónak írta le (Cséplő 1901.451.). 12 Személyéről és a kapcsolatáról a folyószabályozáshoz nem sikerült semmilyen információt szereznem. 152
