Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)
Régészet - Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria: A szarmaták állatai
Istvánovits Eszter — Kulcsár Valéria (Csallány 1910., Párducz 1941.23 ,).30 Jászalsószentgyörgy-Borsa halomban egy emberi koponya társaságában ló lábszárcsontja került elő (Párducz 1950. 72.; halmos 28. lh.).31 Míg magukban a sírokban többnyire csak izolált töredéket (fog, csigolya, láb valamelyik csontja stb.) találunk, addig a kerítőárkokban gyakori a lókoponya (például Bárány 2012. 521.). A lónak a szarmaták hitvilágában játszott szerepére utalhat egy Kiskőrösön talált agyag lóprotomé.32 Szamár A szarmata leletanyagban előfordul a szamár, még ha nem is gyakori. Mindössze 11 csontról beszélünk. Az elsőt Ártándról említette Bökönyi Sándor (Bökönyi 1984. 257.). További példányok ismertek Tázlárról, Tiszaföldvárról, Derecskéről, Pócspetriből és Szegvárról (Vörös 1993. 5. táblázat, Bárány 2012. 519., Vörös 2005. 116-118.). Ezek kis testű egyedek. Hasonlóan apró termetűek a mediterrán málhás állatok, amelyek megtalálhatóak Pannónia területén (Vörös 1999. 256., Vörös 2005. 118.).33 Artánd-Kisfarkasdomb esetében egy foggal kapcsolatban felvetődött annak lehetősége, hogy öszvért tartottak a telepen (Bökönyi 1984. 257-258.). Hasonló lelet azóta sem került elő. Teve Jelenleg mindössze egyetlen biztos lelettel képviselt a Kárpát-medencei szarmata anyagban a teve. Dunavecse-Ugordáció 1. lelőhelyen került elő 3 csont, amelyek egy két púpú teve maradványai. A provinciákból ismert volt ez az állat, de a barbarikumi anyagból hiányzott (Tugya- Lichtenstein 2011.149.). Kompolt 69. objektum (egy kút) esetében merült fel még annak lehetősége, hogy a korszakhoz tartozó teve (ez esetben inkább egy dromedár) csontját tárták fel (Bartosiewicz 1999. 327.).34 Baromfi: tyúk és lúd A baromfi nem tartozik a leggyakoribb állatok közé a szarmata telepeken (valamivel több mint 300 csont, az összes háziállat maradvány 0,4%-a), de nem is egyedi jelenség (Körösi 2001.10., Bartosiewicz 2001.302.). A publikált tyúkcsontok száma meghaladja a 200-at, a lúdcsontoké a 40- et, további több mint 70 esetben csak annyit tudunk, hogy házi szárnyasról van szó. Kinézetükre vonatkozóan nagyon kevés adatunk van. Bökönyi Sándor szerint a tyúkok kicsik, kisebbek, mint római társaik (Bökönyi 1976. 72.). A nagytestű ludat viszont római importként értelmezik (Vaday-Vörös 1980. 125., Bartosiewicz 2001.302.). Jelenleg még hiányzik a telepekről származó tojások meghatározása, melyek olykor szakrális funkciót tölthettek be. Álljon itt csupán egyetlen példa! Tiszaföldváron az 1982/26. méhkas alakú gödörben hulladékra dobva egy kb. 10 éves, hason fekvő, kicsavart tartású gyerekcsontváz került elő 30 A sírhoz tartozás ebben a hat esetben kérdéses. 31 Nem világos, hogy a rabláskor került-e ide vagy a sírhoz tartozott. 32 A darab lelőkörülményei bizonytalanok: egy avar temető feltárása során, a publikáló által hamvasztásos szarmata kori sírnak meghatározott együttesből származik (Párducz 1932. 117-118. XLIV-XLV. tábla, Istvánovits-Pintye 2011. 87. 10. kép). 33 Bökönyi Sándor azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy esetleg görög-szkíta közvetítéssel került a szarmatákhoz (Bökönyi 1984. 257.). 34 A kútban császár- és avar kori cserepek egyaránt voltak. így a korszakhoz sorolás bizonytalan. 114
