Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Gulyás Gyöngyi A szarmata női sírok egyik jellegzetes lelete a különböző színű festékek tárolására alkalmas pixis, azonban ezek a tárgyak eddigi ismereteink alapján főként bronzból készített tartályok voltak, melyeket az övre felerősítve hordtak (Vaday 1989. 123-124.). A hévízgyörki templomhajó nyugati részén előkerült női sírban a koponya mellett fekvő faládika bronzveretei között egy agyagból korong nélkül készített edénykét találtak, melynek belső részén piros földfesték maradványait figyelték meg.46 Az edényke tetejére egy nyeles bronztükröt helyeztek (Dinnyés 1991. 152.). A Vecsés 56. lelőhely 2. sírjában a koponya mellett fakorhadékot figyeltek meg, melyet egykor aranyozott bronzlemezekkel erősítettek össze. A famaradványon egy tükröt találtak, mely pont az említett tégelyt lefedve került elő (Dinnyés 1998.2. tábla 2.). A famaradványok között ugyan festéknyomot nem találtak, de Dinnyés István kizárta annak a lehetőségét, hogy a fakorhadék a tükör tokja lett volna (Dinynyés 1998. 78.). Ezek alapján elképzelhetőnek tarthatjuk nemcsak a fémből, hanem a fából készített festékes tégelyek használatát is. Edénymellékletek Agyagedények A szarmata szokásnak megfelelően az óföldeáki temetőrészletek sírjaiban az ép vagy összeroppant, általában oldalra dőlt edények a boka között, a lábfej végén vagy valamelyik lábfej mellett voltak. Valamennyi edény eredetileg a talpára állítva került sírba, kivéve az SNR 220. sír edényét, melyet a lábfej közé, szájával lefelé fordítva helyeztek el. Azokban a sírokban, ahol koporsó nyomát figyeltük meg, megállapítható volt, hogy az edényt a koporsón belül helyezték el. 22 sírban találtunk edényt és további 6 sír betöltéséből kerültek elő edénytöredékek, melyek valószínűleg a bolygatás során bekerült, másodlagos leletként értékelhetők (6. kép). Egyedül az SNR 262. sírba helyeztek a lábvégekhez két agyagedényt, ami a szarmata temetkezéseknél viszonylag ritkán megfigyelhető jelenség. A témával legutóbb Bognár Margit foglalkozott szakdolgozatában. Megfigyelései szerint elsősorban valóban női temetkezések jellegzetessége a két edény sírba helyezése (Kulcsár 1998. 67-68.), de ritkán férfi- és gyermekvázak mellé is raktak több edényt (Bognár 2011. 13-14.). A 2011. évi gyűjtésből az is kiderül, hogy a kétedényes sírok legalább 1/3 részében az egyik edény korongon készített a másik korong nélkül formált (Bognár 2011. 14-15.). A két edény sírba helyezése tág időhatárok közé tehető, a II-V. századi temetkezésekben egyaránt meglevő szokás (Bognár 2011.37-38.). 46 Dinnyés István véleménye szerint az edényke inkább festékkeverő, mint tartó lehetett (Dinnyés 1991. 169.). ■ Összes temetkezés Total of graves ш FCerámiaedények Ceramic vessels m Üvegedények Glass vessels 6. kép Edénymellékletek előfordulása sírcsoportonként Fig. 6 Distribution of vessels by grave-groups 56
