Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)

Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös П. lelőhelyen Kis-Büdös-ér-partról a 9. sírból (Vaday 1989. Taf. 149: 3.) és Madarasról a 410. sírból (Kőhegyi- Vörös 2011. 94. tábla 3.). Az ilyen típusú fibulák a II—III. századi leletegyüttesekben jelentek meg (Vaday 1989. 90.). Az SNR 221. sír kéttagú, oldalt hajlított lábú bronzfibulájának kengyele félkör átmetsze­tt!, méretéhez képest viszonylag nagy spirálkarja alsó húros volt (3. kép 3.). Az SNR 238. sírban ta­lált bronzfibula ugyancsak alsó húros, melynek lapos, félkör átmetszetű kengyellemezének közép­ső részén filigrándrót rátét utánzata látható (3. kép 7.). Mindkét kéttagú fibulán alig látható díszí­tés figyelhető meg, az SNR 221. fibulájának láb- és kengyel részének találkozásánál 3 bekarcolt vo­nalka, az SNR 233. és 238. sír fibulájának kengyellemezén V alakú tremolírozott díszítések futnak. Az SNR 221. fibulájának párhuzama Mezőszemere-Kismari-fenék lelőhely 35. sírjából (Vaday- Domboróczki 2001. Abb. 21: 2.), a madarasi (Kőhegyi-Vörös 2001. IV. tábla 17., Kőhegyi-Vörös 2011.27. tábla 9., 49. tábla 3., 58. tábla 2.) és a Hortobágy-porosháti temetőből (Zoltai 1941. Taf. Vili: 37a-37b.) ismert. Ezüstfibula az SNR 239. és az SNR 262. sírokból került elő. Az SNR 239. sírban egytagú, aláhajlított lábú, felsőhúros példány volt, mely tűtartójának elkeskenyedő végét kétszeresen tekerték a láb és a kengyel találkozásához (3. kép 5.). A tekercselés alatt 3 bekarcolt vonalka látható. Ehhez hasonló fibula került elő a kompolti temető 198. sírjából (Vaday 1995/96. 3. kép I.), a madarasi (Kő­hegyi-Vörös 2001. IV. t. 21., Kőhegyi-Vörös 2011. 19. tábla 2.) és a Hortobágy-porosháti teme­tőből (Zoltai 1941. T. V: 35.). Az SNR 262. sírban egy kéttagú, oldalt hajlított lábú, alsó húros, félkör átmetszetű, le­mezes kengyelü ezüstfibula volt, mely­nek spirálkarja nagyjából a kengyelle­mez kiszélesedő végével volt egyenlő szélességű (3. kép 6.). Ehhez hasonló, de felső húros ezüstfibula ismert Csong­­rád-Iskola utcai lelőhelyről (Párducz 1968.1. tábla 10, lb.). Az SNR 221. sírból, másodla­gos helyről valószínűleg dobozfibulá­­hoz tartozó töredék került elő. A töre­dék kúpos bronz alaptestére erősítették az aranylemezt, melynek felületét kon­centrikus körökben granulációval díszí­tették (3. kép 9.). A fibulatöredék való­színűleg a keleti eredetű aranyékszerek késő szarmata periódusában feltűnő egyik darabja. Hasonló filigrán és gra­­nuláció díszítésű aranyékszeres női sí­rok kerültek elő például Szentes-Nagy­­hegyről, Hortobágy-Poroshátról, Jász­­berény-Alsómuszajról, Hódmezővásár­­hely-Erzsébet Újközség lelőhelyről (Vaday 1994. 108-110.). A 16 gyermeksír közül 5 lány és egy ismeretlen nemű gyermek sírjában 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom