Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös П. lelőhelyen Kis-Büdös-ér-partról a 9. sírból (Vaday 1989. Taf. 149: 3.) és Madarasról a 410. sírból (Kőhegyi- Vörös 2011. 94. tábla 3.). Az ilyen típusú fibulák a II—III. századi leletegyüttesekben jelentek meg (Vaday 1989. 90.). Az SNR 221. sír kéttagú, oldalt hajlított lábú bronzfibulájának kengyele félkör átmetszett!, méretéhez képest viszonylag nagy spirálkarja alsó húros volt (3. kép 3.). Az SNR 238. sírban talált bronzfibula ugyancsak alsó húros, melynek lapos, félkör átmetszetű kengyellemezének középső részén filigrándrót rátét utánzata látható (3. kép 7.). Mindkét kéttagú fibulán alig látható díszítés figyelhető meg, az SNR 221. fibulájának láb- és kengyel részének találkozásánál 3 bekarcolt vonalka, az SNR 233. és 238. sír fibulájának kengyellemezén V alakú tremolírozott díszítések futnak. Az SNR 221. fibulájának párhuzama Mezőszemere-Kismari-fenék lelőhely 35. sírjából (Vaday- Domboróczki 2001. Abb. 21: 2.), a madarasi (Kőhegyi-Vörös 2001. IV. tábla 17., Kőhegyi-Vörös 2011.27. tábla 9., 49. tábla 3., 58. tábla 2.) és a Hortobágy-porosháti temetőből (Zoltai 1941. Taf. Vili: 37a-37b.) ismert. Ezüstfibula az SNR 239. és az SNR 262. sírokból került elő. Az SNR 239. sírban egytagú, aláhajlított lábú, felsőhúros példány volt, mely tűtartójának elkeskenyedő végét kétszeresen tekerték a láb és a kengyel találkozásához (3. kép 5.). A tekercselés alatt 3 bekarcolt vonalka látható. Ehhez hasonló fibula került elő a kompolti temető 198. sírjából (Vaday 1995/96. 3. kép I.), a madarasi (Kőhegyi-Vörös 2001. IV. t. 21., Kőhegyi-Vörös 2011. 19. tábla 2.) és a Hortobágy-porosháti temetőből (Zoltai 1941. T. V: 35.). Az SNR 262. sírban egy kéttagú, oldalt hajlított lábú, alsó húros, félkör átmetszetű, lemezes kengyelü ezüstfibula volt, melynek spirálkarja nagyjából a kengyellemez kiszélesedő végével volt egyenlő szélességű (3. kép 6.). Ehhez hasonló, de felső húros ezüstfibula ismert Csongrád-Iskola utcai lelőhelyről (Párducz 1968.1. tábla 10, lb.). Az SNR 221. sírból, másodlagos helyről valószínűleg dobozfibulához tartozó töredék került elő. A töredék kúpos bronz alaptestére erősítették az aranylemezt, melynek felületét koncentrikus körökben granulációval díszítették (3. kép 9.). A fibulatöredék valószínűleg a keleti eredetű aranyékszerek késő szarmata periódusában feltűnő egyik darabja. Hasonló filigrán és granuláció díszítésű aranyékszeres női sírok kerültek elő például Szentes-Nagyhegyről, Hortobágy-Poroshátról, Jászberény-Alsómuszajról, Hódmezővásárhely-Erzsébet Újközség lelőhelyről (Vaday 1994. 108-110.). A 16 gyermeksír közül 5 lány és egy ismeretlen nemű gyermek sírjában 45
